A amikor a szerelők azt mondják hogy gátló. Akkor a lengés csillapítóra gondolnak? Vagy teljesen más a két dolog?

"De van aki rugónak vagy teleszkópnak hivja"

Aki rugónak hívja, az azt sem tudja, miről van szó. A rugó - bár a lengéscsillapító közelében van, sokszor körülötte - teljesen más. A teleszkóp már gyakoribb elnevezés, mivel teleszkóp rendszerű lengéscsillapítókat használnak az autókban.

A gátló az a lengéscsillapító(hallottam már én is teleszkópnak, de az elég konyhanyelv, inkább bicikliknél mondták hogy teleszkópos, amelyiknek olyan volt az első villája).

A rugó az meg a rugó. A lengéscsillapító és a rugó két külön dolog, de általában egy "egységbe" vannak szerelve. A legtöbb autónál a rugó (tekercsrugó) körülöleli a lengéscsillapítót. A rugó azért felel hogy a kocsi kerekei, futómű alkatatrészei stb. amik viszik a kocsiszekrényt veled együtt, el tudjanak mozdulni a kocsiszekrényhez és hozzád képest a kátyúk, úthibák, egyebek okozta lökésekkor. Ha ez nem lenne hanem a karosszéria fixen, rugózás nélkül lenne a futóműhöz, kerekekhez rögzítve, akkor egy bukkanónál ugyanakkorát pattanna, ugrana az üléseddel és veled együtt, mint a kerék, ami se neked, se a futóműnek nem kellemes. Ha viszont nem lenne a lengéscsillapító, csak a rugó, akkor egy ilyen kátyú okozta lökés után le föl mozogna nagyon lassú csillapodással a kocsiszekrény még vagy "10 percig". Gondolom el tudod képzelni hogy egy kis golyóstoll rugóra vagy akármilyen rugóra rákötsz vmi súlyt és elengeded az le föl mozog még jó sokáig.

Ezért kell a lengéscsillapító, ami a berugózás után fékezi ezt a le föl mozgást. Ha jó a lengéscsillapító akkor átlag utcai autóknál általában egy berugózás, majd visszarugózás után kb. visszaáll minden az alap nyugalmi helyzetbe, és szépen gurulsz tovább...

A hagyományos lengéscsillapító tényleg olyan mint egy teleszkóp, van egy henger amiben egy dugattyú tud mozogni le föl, a dugattyúhoz pedig egy rúd van rögzítve ami kivan vezetve a hengerből. úgy mint egy sima kézzel nyomkodós bicikli pumpánál. A hengerben olaj van, a henger falában pedig egy furat, amin keresztül a dugattyú által elválasztott két térrészből ide oda tud áramlani az olaj a dugattyú egyik vagy másik oldalára. Így ahogy mozogni kezd a dugattyú a hengerben le vagy föl, furaton átáramló folyadék súrlódása fékezi a mozgást.

Egyébként a csillapítás mértéke a mozgás sebességétől (rugózás sebességétől) függ, A rugóban ébredő erő, ami majd vissza akarja lökni a kocsiszekrényt pedig, a rugó összenyomódásával egyenesen arányos (hagyományos rugóknál)

Kicsit konyhanyelvi magyarázat de talán érthető valamennyire...

Tehát a rugóerő az elmozdulással, a csillapítás pedig az elmozdulás sebességével egyenesen arányos.