Mi történik az autóban, amikor jobban nyomom a gázt? Mitől gyorsul az autó?

Na vágod te a lényeget!

Majd mindezt valaki leírja neked fél oldalban is!:)))

Az én autómban:

ha nyomom a gázt ( elektromos gázpedál ), akkor az elektromos fojtószelep több levegőt enged a szívósorba, amibe az injektorok több benzint adagolnak (

amit a légtömegmérő, szívó oldali légnyomás mérő, beszívott levegő hőmérsékleti jel alapján kalkulál ki az ECU). Megtörténik a gyújtás, a keverék elég, a kopogásérzékelő eközben mér valami jelet, ami alapján a következő gyújtás ideje módosítva lesz - ha lesz -, a keletkezett gáz távozik. Mivel a kipufogógáz több mint előtte, jobban meghajtja a turbófeltöltőket> nagyobb lesz a szívó oldali levegőnyomás> még több benzin mehet bele, amit a katalizátor előtti és utáni lambdaszomda alapján korrigál az ECU ( és persze a megváltozott szívónyomás és hőmérsékleti jel alapján ). Aztán megint nagyobb lesz a bumm, több gáz szabadul fel, még jobban tölt a turbó. Így egyre több energia szabadul fel a hengerekben, ami miatt gyorsul a munkavégzés üteme > nő a főtengely/motor fordulatszám. Ez a folyamat a gázpedál folyamatos padlózása mellett addig "öngerjesztő", ameddig a feltöltők el nem érik a maximális töltőnyomást, onnantól már nem fog nőni a befecskendezett üzemanyag mennyisége.( kivéve, ha mondjuk olyan, az ECU, hogy állandó dús keverék előállítását hozza létre, a hengerek/dugattyúk hűtése céljából, de szerintem ilyen utcán nem nagyon van).

Számszerűsítve, 600as alapjáratnál nyomok egy padlót, akkor folyamatosan nő a beszívott benzin/levegő keverék mennyisége, egészen 2000-2200-as fordulatig, ahol eléri a maximumot, innentől ez nem változik ( munkaütemenként, nyilván a fordulatszám növekedésével nő az egységnyi idő alatt beszívott keverék mennyisége ).

Nem feltöltött motornál annyi a különbség, hogy ott a beszívott levegő igazából a légköri nyomástól és a motor szívóhatásától függ, amíg a feltöltöttnél a feltöltő által létrehozott nyomástól is. E miatt, a szívó motor valamivel lassabban pörög fel terhelés alatt, a fajlagos teljesítménye is kisebb ( azért feltöltött motornál előfordulhat feltöltésnél a szívósorban a légköri nyomás duplája is, amihez ugye dupla mennyiségű üzemanyag mehet).

A szivódízeleknél kicsit más a helyzet, de a lényege nagyjából ugyanez, a common rail dízelek pedig tök ugyanilyenek. Közvetlen befecskendezésnél annyival változik a dolog, hogy ott lehet egy munkaütem alatt több befecskendezés is, ha szükséges, a hagyományos befecskendezős motoroknál nem, mivel ott ennek csak addig van értelme, ameddig nyitva a szívószelep.

Elég sok dolgoz egyszerűsítette/kihagytam, majd ha valakinek lesz kedve megfogalmazza tudományosabban. :)