Mik az izomautó típusok?

Típusokat nehéz mondani, mert rögtön lehet vitázni, hogy egyes autók izomautók-e vagy sem, ezért egyszerűbb a meghatározásból kiindulni.

Izomautó címszó alatt az Egyesült Államokban a '60-as években kitalált autókat értjük. Az első ilyen a Pontiac GTO volt, ahol egy közepes méretű (mármint ott közepes méretű, vagyis pöffeszkedősen négyszemélyes) karosszériába böhöm nagy V8-ast pakoltak. Ezt utánozták a többi gyártó (pl. Dodge Charger). A jellegzetességek: közepes méretű karosszéria, nagy hengerűrtartalmú, de alacsony fajlagos teljesítményű V8-as motor (összességében mondjuk erős volt, 300 LE feletti csúcsteljesítmény is előfordult), buta futómű (divat volt a merevtengely és a laprugó), a teljesítményhez képest gyenge fékek. Közös jellemző volt még, hogy valamennyi izomautóhoz lehetett rendelni versenykiegészítőket, amely alatt általában a normális, kanyarodásra is alkalmas futóművet és elfogadhatóan fogó fékeket értették. Az igazi izomautók a '60-as évek közepétől (Pontiac GTO "feltalálása" a '70-es évek közepéig (olajválság) készültek, majd a '90-es évek végén jelentek meg újra koncepcióként és mostanában élték virágkorukat (most kifutó Mustang, új Charger és társaik).

Amire ez a meghatározás ráillik, az mind-mind izomautó.