Mi lehet a baja az S51N-es SIMSON-omnak?
Hidegen szivatóval beindul, majd furcsa hangot ad, (le akar fulladni), majd ráhúzom a szivatót, ezt addig csinálom még fel nem melegszik, majd egy ideig minden jó! De kb. ha 20-30 percig megyek vele (gyorsan, lassan), megállok üresbe, rá fél perc lefullad! Majd nem akar beindulni, csak gurulóba! ha kiveszem a gyertyát (Isolator M14 - 175), és külön rakom a pipába, majd megrúgom, és NEM LÁTNI A SZIKRÁT!
Mi lehet a baja?
van szikra, egy pal n7 -es gyertyával ( az volt otthon ),
De mért áll le melegen?
Légyszives erre a kérdésre válaszoljatok!
A "meleg" gyertya nagy felületen érintkezik az égéstérben lévő gázokkal, lassan disszipálja a hőt mert szigetelőteste kis felületen érintkezik a gyertyaházzal, amin keresztül átadja a hőt a hengerfejnek. Az alacsony hőértékű gyertya elektródái könnyen felmelegszenek.
Ennek pont ellentettje a magas hőértékű ("hideg") kivitel, amelyik eleve kisebb felületen érintkezik a forró gázokkal és nagyobb érintkezési felületének köszönhetően gyorsabban átadja a hőt, elektródái nem melegszenek fel könnyen.
Az egyes gyártók különböző módon jelölik a hőértéket, egyesek (Bosch, BERU, Champion) magasabb számokkal jelölik a melegebb gyertyákat míg mások (NGK, Nippon Denso) pont ellenkezőleg.
Mi derül ki ebből? Netán a hideg gyertya jobb? Vagy éppen a kis hőértékű? Egyik sem! Minden motorkonstrukcióhoz tartozik egy optimális gyertyahőérték is, amit minden esetben megad az adott motor gyártója. Széria motorok esetében ezt semmiképpen nem tanácsos figyelmen kívül hagyni, ugyanis a gyertya csak egy bizonyos hőmérséklet-tartományon belül tud hosszú ideig megbízható teljesítményt nyújtani. Függetlenül attól, hogy fűnyíróban vagy egy versenyautóban van, akkor működik optimálisan ha a középelektróda szigetelőcsúcsának hőmérséklete 500 és 850 °C között van. Az öngyulladást1 elkerülendő a gyertya elektródáinak nem szabad túlhevülniük, viszont elegendően melegnek kell lenniük az öntisztuláshoz2. Ezt a szabályozást a gyertya gyártói megfelelő méretezéssel és anyagválasztással érik el. Minél nagyobb egy hengerben a hőterhelés, annál magasabb hőértékű, tehát "hidegebb" gyertyát kell használni. Az alacsony kompressziójú, atmoszferikus motorokba meleg gyertyát tesznek.
Tehát a gyertya maga nem termel, csak elvezet hőt. Úgy működik mint egy hőcserélő, a felesleges hőenergiát elvezeti az égéstérből. A gyertya hődisszipáló képességét nevezik hőértéknek.
A későbbiekben látni fogjuk, hogy a nem megfelelő hőértékű gyertya használata milyen hibákat okoz a motor működésében.
1) öngyulladás: a hengerbe beszívott keverék nem a megfelelő időpontban, a gyertya által leadott szikrától gyullad meg. Ok: a gyertya szigetelőcsúcsa nem éri el az optimális üzemi hőmérsékletet (min. 500 °C), és ezáltal a rárakódó korom nem tud leégni róla. Az elpiszkolódott gyertyán az izzó korom idézi elő a keverék begyulladását.
2) öntisztulás: az égés során a hengerfejben, így a gyertyán is lerakódások keletkeznek, melyek megfelelően meleg felületről leégnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!