Mi értelme van a belső keringetésnek a kocsiknál?

Egyrészt nem jön be kívülről a büdös. Ha mondjuk tarlóégetés van az út mellett vagy sikerült emelkedőn felfelé egy IFA mögé beszorulni, nagyon jól jön ám, hogy nem érkezik be kívülről levegő.

Azon kívül belső keringetéssel gyorsabban lehet felfűteni az autót: nem a külső, hideg levegőt melegíti a fűtőradiátor, hanem a belső, kicsit melegebbet, így hamar el lehet érni egy egészen elviselhető hőfokot odabenn. Csak ugye ilyenkor az ablakok is jobban párásodnak, mert a szellőzőrendszer nem hoz be friss, vélhetően száraz levegőt, hanem a benti, magasabb páratartalmút keringeti.

De mondjuk klímahasználatnál is van értelme: ha sikerült jól lehűteni az utasteret, akkor egy darabig belső keringetésre kapcsolva le is lehet állítani a kompresszort, benn marad a hideg levegő, azt forgatja a ventillátor. Illetve ha tud fűteni is a klíma (egyre több tud), akkor rá lehet kapcsolni teljes fűtőteljesítményre, belső keringetésen pillanatok alatt meleget varázsol és ha működik a légszárító funkció, akkor nem is lesz cseppkőbarlang az autóból.

A manuális klíma is tud fűteni.

-15-ben úgy tolta a meleget, mint az atom.

Még nedvesít is? Tiszta erotika.:)))

A klíma hűt, a fűtés hűt. Két külön rendszer, külön hőcserélővel, egész más működési elvvel.

Az igaz, hogy gyakran egy vezérlő elektronika közösen és összehangoltan működteti őket, de ez a lényegen nem változtat.

A szárítás rendben van, mert a klíma elvonja a levegő páratartalmát (bár szabályozhatóság nélkül), de a párásítást nem tudom, hogy oldaná meg, ilyennel még prémiumkategóriában sem találkoztam.

A hűtés-fűtés meg azért sem cserélhető fel, mert egyikben víz van, másikban meg valamilyen hűtőközeg, többnyire R134a.