Pesten általában miért nem jelzik, ha lemondanak az elsőbbségükről? Mert megszokák, hogy enyhe lassítás már automatikusan azt jelenti?
"Vidéki" vagyok, pontosabban megyeszékhelyből való nagyvárosi.
Ha Budapesten vezetek, rendszeresen találkozom azzal a jelenséggel, hogy ha kvázi nem vágódok ki gyorsan valaki elé, aki még csak nem is jelezte sem karjelzéssel, sem fénykürttel, hogy elenged, felháborodottan ordít meg int a kocsijából, hogy "menjél már!", mintha ez evidens lenne, hogy ilyenkor elé kellene vágni. Persze ha elémennék és aztán mégis nekem jönne, akkor meg nyilván KRESZ szerint én lennék hibás, de elvárják, hogy ezt megkockáztassam.
Miért olyan nehéz legalább egy fénykürtöt, vagy egy intést csinálni kézzel? Honnan kellene tudnom, hogy esetleg nem más miatt lassít egy kicsit és nem azért, hogy lemondjon az elsőbbségéről? Miért gondolják, hogy egy enyhe lassítás mindenféle jelzés nélkül egyértelműen elsőbbségről való lemondást jelent, és miért háborodnak fel ráadásul, ha nem értjük a "célzást"? :D
Sehol az országban nem találkoztam ezzel a jelenséggel, csak Pesten, pedig több nagyvárosban is szoktam vezetni.
Ezek szerint a pestiek elvárják, hogy ha már enyhén is lassítanak, akkor vágjunk be eléjük?
Mentségükre legyen, hogy legalább sokkal előzékenyebbek, meg a cipzár elvet legalább nagyjából ismerik, mert más városok sofőrjeinek meg sokszor ez okoz nehézséget és nem ritkán állnak akár több tíz méteres sorok is egy-egy lekanyarodó, vagy besorolásra váró autós miatt (illetve inkább azok miatt, akik nem bírják elengedni az ilyet, amikor állnak mögöttük sokan és habár nem kötelező, de célszerű lenne)
válasza:
válasza: válasza: válasza:"Pesten általában miért nem jelzik, ha lemondanak az elsőbbségükről?"
Pesten általában jelzik, mint az ország többi részén is.
válasza:"felháborodottan ordít meg int a kocsijából, hogy "menjél már!", mintha ez evidens lenne, hogy ilyenkor elé kellene vágni"
Én azt látom, hogy ritka nagy láma kell legyen valaki, hogy legyen időm ordítani neki, hogy menjen, mert annyira nem veszi a lapot. De legalább lehetett egyet büdös pestizni megint.
válasza: válasza:Az hogy "enyhe lassítás" ezer dolgot jelenthet.
-biztos hogy elenged
-talán elenged
-látja hogy érkezel és nem bízik benned
-saját magában sem bízik
-ő is idegen, most van először ebben a kereszteződésben
-lassít mert meglátott, de aztán nyomja mert övé az elsőbbség
-lassít mert nem tudja kié az elsőbbség
-várja hogy mikorhová kell fordulni mert a GPS-t hallgatja
-elkapta a gázt, mert éppen telefonál, rádiót hallgat, sír hátul a gyerek, veszekszik az asszonnyal....... bármi
Szóval számtalan magyarázat lehet, de a lényeg, hogy mindegyik KISZÁMÍTHATALAN, ha valamilyen módon nem jelzed hogy mi a szándékod.
válasza:Én is vidéki vagyok, dunántúli megyeszékhelyről. De 18 évet (18-36 éves korom között) éltem Budapesten, most is rendszeresen megfordulok ott.
Én még nem tapasztaltam ilyet, amiről írsz. Sőt az a tapasztalatom, hogy itt a vidéki városban sokkal rosszabb. A többség (nem túlzok!) konkrétan nem ismeri a Kreszt, vagy nagy ívben tojik rá. Mindenki úgy megy, ahogy akar. Mindenki ideges, frusztrált, mutogat, ordibál, marhára siet, egy bunkó f*szparaszt és úgy van vele, hogy ő a szabályok felet áll, az ő ideje a legdrágább, a többiek meg le vannak kakkantva. A dudálás itt népszokás, teljesen mindennapi általános tevékenység. A balesetek, koccanások egymást követik, ez teljesen mindennapos.
Amikor Budapesten laktam, mindenki az ottani autósokat szidta és jöttek azzal, hogy bezzeg vidéken mindenki milyen pedáns szabálykövető, meg egész nap két autó megy el a főúton. Hát a nagy túróst! Nekem kifejezetten felüdülés ha a pesti belvárosban vezetek. Sokszor meglepődőm, mikor csak úgy előzékenyen kiengednek. Vidéken ilyen nincs, ezt nem ismerik!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!