Miért nem fog rendesen a kézifékem?

A hátul tárcsafékes autók nagy részén a kézifék nem a féknyeregben, az üzemi fék által pumpált betétekre hat, hanem a féktárcsa belsejében kialakított kis méretű dobot működteti. Ez azért van így, mert dobot mechanikusan fékezni egyszerűbb, mint tárcsát, főleg, ha még hidraulika is van benne.

Ha a te autódon is így működik a kézifék, akkor a hátsó féktárcsák és fékbetétek cseréje nem hat a kézifék működésére, ha kopottak a fékbetétek, ugyanúgy nem fog.

Nekem sem úgy működik, mint amit az 1-es ír. Pedig két hátul tárcsafékes autóm van jelenleg. Mindkettő az üzemi fékbetétet szorítja a tárcsára.

Olyan sok hibalehetőség nincs. A kézifékkarnál nem tudsz feszíteni a bovdenen? Ha csúszik, az azért lehet, mert nem szorítja rá elég erősen a betétet a tárcsára.

Mennyire új? Össze kopott a betét és a tárcsa? A nyereg önbeállója rendesen utána állította magát? A betét nem szorult a nyeregben, rendesen ki lett takarítva? Bowden rendesen be lett állítva?

-Az új tárcsa/betétnek kell egy kis idő amég teljesen összekopnak a gyártók 2-300km átlagos használatot írnak. Addigra épül fel a teljes fékhatás. Ezért szoktuk csere után "megvasalni" erőteljes fékezgetéssel, hogy ezt gyorsítsuk.

-A nyeregben van egy önbeálló szerkezet ezt sok nyergen pozicióba kell állítani a vissza tekeréskor, mert a munkahenger némelyiken el van stiftelve a betéttel.

-A nyereg rendesen ki lett takarítva? A betétnek egyáltalán nem szabad szorulnia!

-A bowdenek egyik vége általában egy menetes szárral állítható vagy van rajtuk valami állítási lehetőség. Ha nem egyszerre húzzák a nyerget az egyik mindig gyengébb lesz. Egy nyereg meg nem biztos, hogy megfogja a kocsit.

Most így hirtelen ennyi jutott eszembe így látatlanul.

"Ezért szoktuk csere után "megvasalni" erőteljes fékezgetéssel, hogy ezt gyorsítsuk."

Érdekes, nálam a fékszett dobozában volt egy papír, ezerféle nyelven csak egy mondta volt rajta, hogy az első pár száz km-en lehetőleg kerüljem az intenzív fékezést.

#5 Pont azért, mert nem tud akkora fékhatást mint kellene. És ha kap egy intenzív fékezést inkább lilára hevül a tárcsa és megég a betét. És még baleset is lehet a korábban megszokotthoz képest nagyobb fék út miatt.

Ez a megvasalást úgy kell elképzelni, hogy egy adott úton ahol normál esetben egy enyhe fékezéssel megállnék egy 2-3 kilóméteres fojamatos haladás végén 2-3 10 másodperceset fékezek út közben is. Közte hagyom vissza hűlni. A próbakör végére jó szokott lenni a fékpadon a fékhatás.

A legtöbb ügyfélnek ezt nehéz/felesleges magyarázni. Mert nem érdekli/érti megijed. Jobb úgy vissza adni az autót, hogy nekik nem kell ezzel foglalkozni.

Meg hivatalosan fékhatás méréssel zárul minden fékjavítás, egy új szett nem tudja megugrani ezt a próbát.