Abszolút nem érdekelnek az autók férfiként, vagytok így többen is?

Nincs előírva senkinek kötelezően hogy a neméhez igazodva szeretnie kell dolgokat.

Engem meg a foci nem érdekel férfiként.

Mindenkinek más az érdeklődése, engem speciel érdekelnek a kocsik.

De például a forma1(és egyéb motorsportok) a foci, és a meló után kocsmázás mint nagyon maszkulin tevékenység engem nem mozgat.

Engem sem érdekeltek a kocsik, csak miután került egy a háztartásba, azóta kénytelen vagyok belsőséges érzelmi viszonyt ápolni vele - mert csak így hajlandó a lusta seggemet megbízhatóan és olcsón hurcolászni oda és vissza.

Nekem ez a csaknem negyed évszázados autó tökéletesen megfelel, benne van már az életen egy jelentős darabja - és kvrvára nem érdekel, hogy másnak nagyobb, vastagabb, fazonra igazítottabb, stb. egókiterjesztő exoskeletonja van.

Kérdező - jogosítványod van?

Gépkocsival rendelkezel, ha szükséged van rá?

Soha nem váltott ki benned felszabadító érzést, mikor könnyű mozdulatokkal megindítottad az egy tonna körüli gépet, ami utána az akaratod szerint száguldott veled az úttesten?

Vagy csak azért nem érdekel a téma, mert neked valamiért még nincs olyanod?

Mindenki más. Ez így van jól.

Én pl. a focira nem gerjadek. Soha nem érdekelt, egész életemben hidegen hagyott, pedig férfiból vagyok. Sokan rám meg emiatt néznek úgy, mint valami ufóra.

Autókkal úgy voltam, hogy a jogosítványt letudtam 17 évesen. Azt nem állítom, hogy nem érdekeltek az autók, de nem éreztem ellenállhatatlan késztetést, hogy diákmunkából azonnal vegyek valami roncsot. 28 évesen vettem meg az első saját autómat, amikor munka miatt szükségem lett rá. Addig városon belül mindenhova simán eljutottam busszal.