A cuclizmus idején nem győztek spórolni az anyaggal, hogy agy autó ne legyen túl drága?

Válasszuk ketté a kérdést!

Az egyik fele: a "cuclizmus" alatt valóban nem spóroltak az anyaggal. Azok az ötvözetek, amikből akkoriban autókat mertek építeni, manapság már hulladéknak számítanak: a fajlagos (tömegre vagy térfogatra vetített) szilárdságuk borzalmasan alacsony, ezért jó sok kellett belőlük, hogy elviseljék a mechanikai igénybevételt. Ez főleg a hajtáslánc elemein érhető tetten: meglepően kis teljesítményű motorok és váltók tudnak nagyon nehezek és nagyok lenni, összehasonlítva a maiakkal. Viszont legalább az élettartamuk jó alacsony.

A másik: miért van ekkora bódé a Wartburg meglepően kicsi motorja körül? Nos, azért, mert a gyártástechnológia így volt olcsó. Ehhez a motorhoz eredetileg más karosszéria tartozott: az IFA F9, majd az ún. "púpos" Wartburg (311, 312, 313, 312/1) volt az, amit ehhez a DKW-tól örökölt háromhengeres hajtáslánchoz használtak. Ott jóval kisebb volt a motortér, viszont a sok ívelt, szögben találkozó felület bonyolultabb és pontosabb gyártástechnológiát követelt meg, amire persze nem volt pénz a keleti blokkban. Ezért jött a 353-as, sokkal több síkfelülettel, jobban optimalizált osztósíkokkal, egyszerűbb formákkal, amiket kevésbé jól ötvözött lemezből is meg lehetett hajtani. A púposok első sárvédőjénél sokkal nagyobb volt a préselés mélysége, ahhoz jobb minőségű lemez kellett, a kockáknál jó volt az olcsó biliacél is.

A hajtáslánc viszont ugyanaz maradt, ezért bőven volt hely a motortérben. A motor fejlesztésére nem volt pénz, olyannyira, hogy a motor mögé és fölé helyezett hűtő, ami még a 311-es termoszifonos hűtéséhez volt kitalálva, évtizedekig ott maradt, holott már 1962-ben szivattyú keringette a hűtőfolyadékot, tehát mehetett volna akárhová a hűtő, de azért megvárták vele a '80-as évek közepét, mire lett pénz kitalálni az elölhűtős Wartburgot.