Elsőkerekes Calibrát át lehet alakítani 4x4essé, egy 4x4Calibrának az alkatrészeiből?

A váltót valószínűleg rá lehet erőltetni, mert a C20NE és a 4x4-esekben használt C20LET lendkerékoldala emlékeim szerint megegyezik. Hogy a kardánt hogyan műtöd alá, az már a te dolgod, csakúgy, mint a hátsó differenciálmű és a féltengelyek helyének kialakítása. Viszont szerintem jobban járnál egy gyári négykerekes változattal, mert ha nem értesz hozzá, akkor nagyon csúnya és drága, átverésekkel teli, sikert soha nem hozó sztori lesz a dolog vége. Én ugyanis még mindig azon a véleményen vagyok, hogy a házi autóalakítgatás - legyen szó turbóssá alakított motorról, utólagos összkerékhajtásról, váltó csereberéjéről vagy kabriókarosszériáról - nem éri meg, hacsak az embernek nem ez a hobbija és nincs hozzá megfelelő műhelye. Ha megfizeted a szakembereket, a gatyád is rámegy és semmi sem garantálja, hogy jól sikerül majd.

Ja, igen: a csak hátsókerékhajtást pedig felejtsd el. Kicsit gondolkodva rá fogsz jönni, hogy miért - tanulmányozd az elsőkerekes (angolul: FF) és a hátsókerekes (angolul FR, FMR) hajtásláncokat. Hamar rá fogsz jönni, hogy miért nem lehet szeretett Calibrádat csak hátsókerekessé alakítani.

(igen, én is tudom, hogy gyakorlatilag csak annyi hiányzik belőle, hogy tökéletes autó legyen, de akkor sem)

10:05:

Leírnád kérlek hogy miért nem lehet csak hátsóssá alakítani? Ez engem is érdekelne. Köszönöm előre is!

A hátsókerékhajtású hajtásláncok alapvető elrendezése az, hogy a motor hosszában áll elöl, mögötte van a váltó, majd egy szép hosszú kardán, illetve differenciálmű és féltengelyek mennek hátrafelé.

Na, a Calibra nem ilyen. Mivel az A Vectra platformjára épült, ezért elöl, az első tengely előtt, keresztben van a motor, mellette a váltó, mögöttük a differenciálmű, amely eltérő hosszúságú féltengelyekkel hajt (lásd: FIAT 128 és az az óta készült autók túlnyomó többsége). A 4x4-esek erőátvitele annyiban más, hogy van egy központi nyomatékelosztó egység, ami azért felel, hogy az első tengelyre menő kihajtás mellett a hátsót is meg lehessen hajtani. Ezt a két tengelyt mereven összezárni hülyeség, mert abból semmi jó nem lesz, tehát oldható kapcsolat kell közöttük. Pontosan nem tudom, melyik módszert használta az Opel, de szerintem viszkokuplunggal oldották meg a két tengely összekapcsolását. Ez pedig nem képes arra, hogy az első hajtás lekötése után a teljes nyomatékot tartósan hátravigye. Egy darabig összezár és megkapja a hátsó kerék a 100%-os nyomatékot, de a viszkókuplung csak ideiglenes zárásra lett kitalálva, amíg az autó kihúzza magát a sárból, egyébként pedig szeret nyitva lenni. De ha Haldexről van szó, ott is ugyanez a helyzet: nem arra találták ki, hogy folyamatosan összezárva dolgozzon. Ha tehát sikerül valahogyan kikötni az első hajtást (ami nem lesz épp egyszerű), akkor a központi nyomatékelosztót kellene áthidalni, hogy a hajtás tartósan, meghibásodás veszélye nélkül a hátsó tengelyre mehessen. Ez pedig házilag nem megoldható feladat, nincs is rá igazán szakszerű módszer. Ráadásul az autó felépítése miatt nem biztos, hogy egészséges lenne hátsókerékhajtással használni. A klasszikus, keresztben orrmotoros elsőkerékhajtás valamennyi erőátviteli eleme az első tengely előtt és fölött helyezkedik el, a hátsó tengelyt nem terheli. Így aztán ha a nyomatékot hátraviszed, nem biztos, hogy lesz tapadás és az orrnehéz, alulkormányzott autó sem biztos, hogy egészséges dolog tisztán hátsókerékhajtásal. Illetve nem tudom, mit szólna a hátsó hajtás ahhoz, ha folyamatosan a teljes nyomatékot kapná (lehet, hogy elbírja, nem láttam még szétszedve). Valamint szóba kerülne már az is, hogy elég-e a gyári hátsó futómű, nem kellene-e valami komolyabb, ami egy tisztán hátsókerekes autónak jobb stabilitást ad.

Köszönöm a válaszod, nagyon kielégítő volt!

Megy a zöld kéz.