Hogy lehet ennyire peches dolog autót vásárolni?

Ez nem olyan nagy ritkaság. Használt autót utoljára 2012-ban kerestem. Sorozatosan jártam így.

Engem a távolság annyira nem riasztott. Egy jó autóért simán hajlandó lettem volna 200-300 km-t utazni. Volt olyan, hogy lebeszéltem az eladóval, hogy holnap elutaznék megnézni. Munkahelyen már ki is vettem másnapra a szabadságot. Épp akartam megvenni a vonatjegyet, mikor visszahívott, hogy bocs, de épp most vitték el a kocsit. De legalább volt annyi emberség benne hogy felhívott, és nem a helyszínen derült ki.

Nagyon sok hasonló élményem volt.

A másik eset, mikor a hirdetésben agyondicsérik az autót, hogy minden milyen faxa, milyen újszerű a kocsi. Aztán megtekintve derül ki, hogy egy lelakott ütött-kopott lom. Az odahazudott felszereltség egy része nem igaz, az extrák másik része, meg benne van, csak épp nem működik. A képeken meg ügyesen volt fotózva, hogy az ilyenek ne látszódjanak.

Az ilyen eladó nem tudom mire számít. Hogy majd azt mondom, hogy igaz hogy egy fostaliga és fele sem igaz annak ami a hirdetésben volt, de nem baj, ha már itt vagyok, akkor elviszem?! Számtalanszor feleslegesen raboltuk egymási idejét... Pedig nem is a legalja kategóriában nézelődtem. 1,5-2 millió. Ami 2012-ben többet ért mint ma. Ez majdnem egy évnyi diplomás nettó fizetésem volt akkoriban.

Szóval vannak ilyenek, teljesen mindennapos dolog.