Normalis hogy azt “varom”, hogy mikor romlik el valami az automon? Valamint normalis az hogy kvazi furcsanak talalom hogy majdnem egy eve semmi baja?

Tavaly decemberben, szoval 10 honapja van meg az auto, egy 2014-es Audi A4 B8 2.0 TDI 177 LE. Hasznaltan vasaroltam 139 000 km-el. Vasarlast koveto egy hetben elkezdett razni az auto elindulaskor, akkor melyen a zsebembe kellett nyulnom a kettostomegu csereje miatt. Ugy gondoltam, hogy akkor mar kicsereltetem a kupplungot es a vezerlest is. (A vezerlest meg nem lett volna muszaj, de ugy voltam vele, hogy ha lecsereltetem, akkor tudom hogy az biztosan le van cserelve es x ideig nem lesz vele gond). Ezen kivul majusban muszakiztattam (osztrak auto, igy evente vizsgazik), akkor felirtak a fekeket , hogy lassan cseres, illetve a fekfolyadekot, ezeket egybol le is csereltettem. Viszont ezt a ket szerelest leszamitva kifogastalanul mukodik. Tudni kell hogy az elozo autom szinten Audi A4 volt es dizel, viszont az egy 2002-es darab, sok km-el, es havonta , ket havonta mindig kijott rajta valami. Sosem nagy es draga dolog, inkabb kisebbek, valami szenzor, jelado, teleszkop porvedo-szakadas stb. Annyira hozzaszoktam hogy az az auto mindig kert valamit, hogy kb gyanakadok a sajat (mostani) automra hogy semmi baja. Egyebkent is olyan vagyok hogy ha barmi baja van, azt igyekszem minel elobb orvosolni, odafigyelek a hangjara, figyelem ha valami valtozas all be stb, valamint mikor szerelni kellett is, mondtam a szerelonek, ha barmit talal ami szerinte cseres lehet akkor szoljon. Nem talalt semmit. Viszont meg mindig nehezemre esik elhinni hogy azert mert jo, es mert (valoszinuleg) volt gazdaja elottem. Mas is volt mar igy? Vagy csak En vagyok ennyire rosszul osszerakva?