Ha a dízel hosszabb utakra való, akkor...?

A kertitraktorok készültek/nek benzinmotorral is...Sőt!

Viszont a munkagépeknél nem a megtett távolság a lényeges, hanem a teljesített üzemóra.

Néhány hektár megművelésével el lehet bíbelődni annyi időt, amennyi alatt Szegedről felérsz Budapestre.

Munkagépeknél azért használnak dízelmotort, mert általában nagy súly mozgatására használják őket. A dízelmotor sokkal nyomatékosabb alacsony fordulatszámon, azaz a súlyt könnyebben megmozgatja, mint egy benzines.

Érdemes egyébként megjegyezni, hogy papírforma szerint a dízelmotor városba is sokkal jobb lenne, mint a benzines. Hiszen épp most írtam le, hogy nyomatékosabb alacsony fordulatszámon és könnyebben megmozgatja a súlyt, ami városban is hasznos, hiszen állandóan meg kell állni lámpánál, kereszteződésnél, stb, szóval a dízel nyomaték jól jön. Csak ugye te is írtad, hogy a dízelmotor működése nem alkalmas városra, mert állandóan le fog kokszolódni. A munkagépeknél ez nem probléma, mert órákon át működnek, szóval nem hidegen kergetik őket.

#4: tökéletesen leírtad amúgy az általános urban legendet. Igazad van, részben. Azt azonban sokan elfelejtik, hogyha egy benzinest nem járatsz meg időnként rendesen, akkor a lerakódások keletkezése ugyanúgy problémát fog okozni ("ellustulás" néven ismeretes fogalom a köznyelvben"). Dízelben is sokszor csak azért nagyobb probléma, mert hamarabb kezdték el őket felszerelni kettőstömegű lendkerékkel (nem szereti a gyakori sebességváltásokat), EGR-rel, és DPF-fel. De ha ezek nincsenek, akkor tulajdonképpen szinte ugyanott vagyunk, mint egy szívó benzinesnél. Az ég világon semmi baja nem lesz a városi használattól (jobban, mint egy benzinesnek).

Arról már nem is beszélve, hogy a közvetlen befecskendezésű benzinmotorokon sokszor még jobban előjön a kokszosodás problémája, mint a dízelek többségén. És hogy ugyanúgy van már rajtuk OPF, EGR, DMF. Tehát manapság jóformán teljesen értelmét vesztette ez az anno kialakult rész-igazság. Egy modernebb benzines már semmivel nem egyszerűbb a dízelnél.

#4 Tökéletesen leírtad azt, hogy mi a papírforma, csak az nem mindig egyezik meg a valósággal. Amiket leírtál, az csak papíron van így, de a gyakorlatban nem.

A közvetlen befecskendezéses benzines valóban képes kokszosodni, de közel sem annyira, mint a dízelmotorok. Ha valaha tanultál az olajfeldolgozásról, akkor tudod, hogy a gázolaj egy sokkal későbbi produktuma a nyersolajnak. A benzin 150 fok környékén lepárlik a nyersolajból, míg a gázolaj csak 300 fok környékén. Ez két dolgot jelent:

1. A gázolaj már önmagában is sokkal koszosabb, hiszen a nyersolaj sok komponense jóval korábban kiválik és minél több anyag párolog ki egy disztillációs folyamat során, a hátramaradt anyagban annál töményebben van jelen a "kosz". A tiszta benzin már régesrégen lepárlott, a maradék meg még ott úszkál a mocsokban és várja, hogy gázolaj legyen belőle. Szóval a benzin sokkal tisztább, ami pedig sokkal tisztább, az sokkal kevésbé kokszol. Szóval a benzinmotorok sokkal kevésbé kokszosodnak.

2. A magasabb hőmérsékleten való lepárlás azért is probléma, mert minél magasabb a hőmérséklet, annál magasabb lesz a széntartalom. A gázolaj széntartalma sokkal nagyobb. Ez még pluszban rontja a helyzetet és még tovább növeli a kokszosodást. A benzinél ez sokkal kisebb probléma, mivel sokkal hamarabb kipárlik.

Arról meg már szót sem ejtek, hogy a benzines autók 90%-a az utakon még ma sem központi befecskendezéses, szóval nem értem milyen jogon mondod azt, hogy ez egy elavult "urban legend". Ez nem urban legend és főleg nem elavult, nagyon is releváns és még sokáig az is marad.

Az a legnagyobb baromság hogy az ilyen terjed mint a lepra.

Sokall kevesebb a fenntartási költsége egy dizelnek.

Kilehet elég pontosan számolni.

Nem megy hamarabb tönkre mint egy benzines.

De ha csak 100 ezer km-t veszünk is , a különbség fogyasztásba kb 2000 liter üzemanyag.

Kilehet számolni mennyi is az és ennyi km alatt biztos hogy nem megy semmi tönkre egy dizelen sem.

Meg előttem jól írták hogy pont úgyan olyan szarsággal van tele a benzines is mint a dizel.

#6:

Én egész végig a valóságról beszéltem, nem az elméletről. Igen, valóban, a gázolajban hosszabb szénláncok vannak, mint a benzinben, emiatt egységnyi adagból több szén-dioxid is keletkezik, és alapvetően jobban kormol. De (és itt most megint a gyakorlati része következik) erre általában egy dízelmotort fel is készítenek. Mégegyszer kiemelném, hogyha a kipufogógázt nem vezetjük vissza, és így nem tud keveredni a kartergázban lévő olajjal, amiből aztán hosszútávon (ide is kell azért többnyire 300 ezer km) lerakódásokat képez, akkor önmagában a korom nem jelent problémát a motorra nézve.

Ellenben közvetlen befecskendezéses benzinesnél ez szinte minden esetben probléma, még ott is, ahol vegyes befecskendezés van. És ezt nem csak én állítom, hanem több olyan szerelőtől is hallani, aki ilyenekkel foglalkozik (Novoth Tibi pl.), 200 ezer kilométer alatt szinte a teljes szívósor el tud dugulni, égéskimaradást és mindenféle bajokat generálva, míg dízelnél ez szinte alig jellemző, a gázolaj kedvezőtlenebb kémiai tulajdonságainak ellenére sem (ezzel megint nem azt mondva, hogy egyáltalán ne lenne kokszosodós dízel).

"Arról meg már szót sem ejtek, hogy a benzines autók 90%-a az utakon még ma sem központi befecskendezéses, szóval nem értem milyen jogon mondod azt, hogy ez egy elavult "urban legend"."

Gondolom közvetlen akart lenni. Hát nem tudom, nézzünk szét, hogy mit lehet kapni ma (nem 10 évvel ezelőtt) a piacon. Nagyjából a Toyotán és a Mazdán kívül senki nem gyárt már szívó benzinmotort. Az, hogy nálunk az autók átlagéletkora 20 év, az persze ebben az esetben kedvező, de jelen állás szerint az "egyszerű" benzinmotor erősen kihalóban van, és ezt megint nem magamtól találtam ki.