Vezérműláncnak melyik árt jobban?

Én azt mondanám, hogy a vezérműláncnak mindegy a gyorsulás. A szelepek mozgatásához adja az erőt, tehát gyakorlatilag mindegy neki, hogy a dugattyúkon mekkora a terhelés.

Ha az autó a városban alacsony sebességfokozatban megy, akkor ugyanannyi megtett méterre több motorfordulat, vagyis több vezérműlánc-mozgás jut. És a városban emellett több a hidegen indulás, ami rosszabb kenést jelent.

Autópályán, kisebb motoroknál a hosszantartó nagy fordulat okoz nagyobb erőterhelést és az erővel arányos kopást.

De én a városra szavazok, mint azonos futásteljesítménynél jobban koptató üzemre.

#4

A lánc -ugyebár- nem az autót mozgatja, csak a vezérműtengelyt, azon keresztül a himbákat és a szelepeket. A gyorsulás nem jelent extra terhelést.

Viszont ha úgy érik el a jó gyorsulást, hogy alacsony fokozatban magas fordulatig pörgetik a motort, akkor kopik a lánc. De azt látni kell, hogy ilyenkor a magas fordulat és nem a gyorsítás terheli a láncot.

"Viszont azt sokan mondják, ha valaki rendszeresen nyúzza a kocsit brutál gyorsulásokat csinál vele ott hamarabb nyúlik a lánc."

Ez igaz is. A lánc nyúlása egy kúszási folyamat (creep angolul) eredménye. Ez a terhelőerővel és a terhelés idejével van szoros kapcsolatban.

"A lánc nyúlása egy kúszási folyamat (creep angolul) eredménye."

A lánc terhelése nagyon messze van a folyáshatártól (creep). A megnyúlását a láncszemekben levő lyukak megnagyobbodása és a csapok elvékonyodása okozza. Klasszikus kopás.

Ezért is írják mindenütt, hogy a lánc hosszú élettartamához a legfontosabb a rendszeres olajcsere. (Ami a creepben semmi szerepet nem játszana.)

"A lánc terhelése nagyon messze van a folyáshatártól (creep).

A kúszásnak pont az a lényege, hogy a folyáshatár ALATTI feszültségen, tartós terhelés hatására következik be. A kúszás lényege , hogy az acél (meg ezer más anyag) rugalmas alakváltozása (ami bármilyen kis terhelés hatására is fellép, acél esetén közelítőleg arányosan a terheléssel - lásd Hooke törvény) egy idő után maradó alakváltozásba megy át. Jól megfigyelehtő ez a jelenség pl. gépjárművek csavarrugóinál: Az öreg rugó, mivel a gépjármű súlya sok éven át gyakorlatilag folyamatosan terheli, ezért idővel "összemegy".

#9

Továbbra is azt mondom, hogy a vezérműláncnál ez nem következik be.

"A tartósfolyás (angolul: creep) az anyagnak az a tulajdonsága, hogy állandóan alakváltozást szenvedjen vagy gátolt alakváltozás esetén az előfeszítés miatt a benne ébredő feszültség állandóan csökkenjen (relaxáció)."

"Tartósfolyásra az anyag olvadáspontja abszolút hőmérsékletének mintegy felétől felfelé kell számolni."

"Szénacélok...Kb. 350 °C-nál száll a tartósfolyáshatár a folyáshatár alá."

[link]