Fékfolyadékot lehet regenerálni házi eszközökkel? Miért barnul meg a legtöbb fékfolyadék hevítés hatására?

#5 - köszönöm az érdekes/értékes hozzászólásodat! Tehát régebben nem számított elvetemültségnek a higroszkopikus hidraulikafolyadékok regenerálása a felhasználó részéről. Nyugodtan lehet még részleteket írni erről a dologról!

#10 - sajnos fenntartom az álláspontomat, és írok néhány példát, hogy tényszerűen belásd - mennyire nem vagy képben:

1. "a víz megszűnik létezni H2O formában" - vagy előtte részletesebben - "Vagyis egyszerűbben, hogy a hülyék is megértsék: a fékfolyadékban nincsen víz H2O formában. Nem lehet kipárologtatni belőle a vizet, mert a víz le van bontva és a fékfolyadékkal együtt egy új, közös anyagot alkot, aminek nem részeleme a víz. Részeleme a hidrogén, részeleme az oxigén, de a H2O/víz nem."

- A kémiai abszorpció lényegében egy oldódási folyamat. A levegőben levő gáz-halmazállapotú vizet oldja magába a fékfolyadék. Az oldódás általában energiafelszabadulással járó - esetünkben exoterm folyamat. A víz molekulaszerkezete közben nem változik meg, csak bizonyos gyenge kölcsönhatással kötődik az oldószerbe. Van viszont példa rá, hogy bizonyos anyagok esetében nem, vagy csak részben lehet desztillációval vagy rektifikációval szétválasztani a két komponenst, mert az egyik vegyileg elbomlik az emelt hőmérséklet hatására. (Például a glicerin teljes víztelenítése is problémás ezen okból, de mint kísérletileg is bizonyítottam, hogy a fékfolyadéknál egészen jól működik a dolog.)

2. "Na de ha a forralás visszafordítja a folyamatot, akkor önregeneráció lép fel."

- Ebből a megfogalmazásból nyilvánvaló, hogy az alapfogalmakkal sem vagy tisztában, hisz ha már forralunk, akkor energiabefektetéssel hajtjuk a folyamatot - nem lehet szó "önregenerációról"! Önregenerációnak talán éppen azt nevezhetnénk, ha kémiailag reaktív összetevőt tartalmazna a kérdéses folyadékunk (pl. a már említett etilén-oxidot, vagy valami hasonlót), és így pl. bizonyos mennyiségű vizet úgy nyelhetne be, hogy nem változna számottevően a forráspontja.

3. "Illetve dolgozom is a szakmában jópár éve, soha ehhez hasonlót nem hallottam még."

- Természetesen az autóipari fejlesztőmérnökök szintjén van tárgyalva ez a probléma, tehát ahogy mindmáig az alumínium, gumi vagy a fékfolyadék gyártásáról sem tudsz valami sokat - azonosképpen az esetleges regenerálhatóság lehetőségeit sem tudod megállapítani - mert nincs hozzá elegendő képzettséged. Ebből azonban nem következtethető ki automatikusan, hogy én vagyok a hülye! A személyi undor is egyéni ízlés dolga, nem gépjárműtechnikai problémakör.

Tanulság: Nem kell mindenbe beleszólni - mert nem telefon!

#13 (18:02) - most még nem az egyéni spórlás a téma lényege, hanem a műszaki probléma körüljárása és mélyebb kielemzése. Egy autószervizben hordószám keletkezik elnedvesedett fékfolyadék, ezért ott már gazdaságilag jelentősebb a téma. Ráadásul a kidobós folyadékokat pénzért kell likvidáltatnia a vállalkozóknak.

Ha a fékfolyadékok regenerálásra kerülnének, akkor a gyártást alapból 1/5-ére lehetne visszaszorítani - ami az élősködő kapitalistáknak nem érdeke - hisz így több olaj és gáz maradna értelmesebb célokra, mint néhány élősködő rongyrázási folyamatának a fenntartására.

Ha mindenről így gondolkodnánk, akkor heti két nap munkával minden ember felső-középosztálybeli életszínvonalon élhetne. Annak nem való autó, aki nem haladó gondolkodású és nem képes megérteni a modern kor kihívásait!

#15 - írta:

1. "Mit akarsz elemezni? Minek?"

2. "Akkor mit és hogyan akarsz (vagy más) 120C-on regenerálni?"

Válasz:

1. Engem érdekel az a technológiai kultúra, melyet még dédapáink teremtettek meg anno. Minek? Annak, hogy olyan dolgokat legyek képes megalkotni, melyekre az ükunokáink hasonló csodálattal tekinthetnek vissza. Nem mindenki szellemileg bezárkózott nyomiként éli az életét, mint azok a bizonyos "kőgazdag fiatalok" a TV-ben, ráadásul diszlexiában sem szenvedek.

2. Hol írtam olyasmit, hogy akarok bármit is "120C-on regenerálni"???

:-/

#17 (17:49) - azt egy olyan írta, akinek gőze se volt a témáról, csak hozzászólt, mert zsigeri alapon reagált a "jé tütüke - brr brr néénéééé" témával kapcsolatban. (Amúgy nem szoktam magamnak másik kontóról bekommentelni.) Én mindig szabatosan fogalmazok, tehát a kérdés kifejtésében félreérthetetlenül írtam:

"Ki is próbáltam: Az elmélet gyakorlata tökéletesen működött - húsz perc alatt 130 C fokról 240 C fokra hajtottam fel a forráspontját a tesztelt kb. fél liternyi öreg fékfolyadéknak."

Tehát a buborékképződés (forrás) 130 C fokon kezdődött és 240 C foknál fejeztem be a hevítést.

19-es kérdezi:

"Eddig mi az amit nem értettél meg a nagy egyetemi agyaddal???"

🤔

A "nagy egyetemi agy" fogalmát sajnos nem tudom értelmezni, mert nem olyan iskolába jártam ahol az számít alkalmas diáknak aki alu-sprével képes kidíszíteni a pofaberendezését a "tapasztaltabb" öregdiákok elvárásai értelmében. Mindenesetre bóknak értelmezem ezt a különös megszólítást és nem sértésnek!

😊

Amúgy akinek legalább átlagos szövegértési készsége van, annak gyorsan leesik, hogy még nem lett megmagyarázva a folyadék elsötétülése, mely kismértékű csapadékképződéssel is jár.

😉