2019 Toyota Yaris hybrid - mennyire használható autópályán?

#10: Hol írtam, hogy más jellegű lengéscsillapítást eredményez? Azt írtam, hogy nagyobb idő van az első és hátsó tengely úthibára futása között, ezt azért elég nehéz megcáfolni.

Azt is írtam, hogy az autó szögelfordulása kisebb lesz nagyobb tengelytáv esetén. Ehhez nem kell mérnöknek sem lenni, hogy elképzeljük: van két deszka, az egyik 50, a másik 80 cm hosszú. Mindkettőnek megemeled az egyik végét 5 cm magasra. Melyik lesz nagyobb szögben megbillenve?

Konkrétan a csillapításról nem beszéltem, de arról igen hogy a rugózás (amit most az egyszerűség miatt tekintsünk állandónak minden esetben) nagyobb hatással van a karosszéria mozgására kisebb tengelytáv esetén.

A csavordás alat én arról beszéltem, hogy az egész jármű a függőleges tengelye körül elfordul, nem a karosszéria deformációjáról. Mivel a tömeg nagyobb része terheli az első tengelyt, ezért az oldalszél a hátsó tengely téríti ki jobban, gyakorlatilag az első tengelyt kevésbé mozdítja el, mint a hátsót. Ez a hatás nyilván hosszú tengelytáv esetén is fennáll, de ott ÁLTALÁBAN kevésbé, mivel a szélerő támadáspontja közelebb esik a tömegközépponthoz (hangsúlyozom mégegyszer, a tengelytávhoz képest arányaiban)

#10: milyen mérnök vagy te??? :))

A rövidebb tengelytáv már hogyne számítana?

Egyébként az új Yarisnak nem olyan tragikusan rövid a tengelytávja. A régi Corolláé volt kb. ekkora. A Yarisban szinte nincs tulnyúlás se elöl se hátul, azért rövid, belül sem kicsi, csak csomagtartója 0.

Simán bírja az autópálya tempót, még 1.0 Aygóval is autópályáztam külföldön.

De rendszeres hosszú távú pályázásra a zaj (motor+szél) miatt nem ajánlanám.

Okoskáim, továbbra is AUTÓPÁLYÁRÓL beszélünk, hagyjátok már az ilyen marhaságokat, mint úthibák miatti csavarodás!

Még ha terepről beszélnénk, de fölösleges tépni a számat.Karosszéria csavarodása: ha szerinted oldalszél miatt csavarodás lép fel a karosszérián, komolyan mondom, add vissza a diplomádat!

Mert ezzel azt feltételezed, hogy nem egyforma erejű oldalszél éri az autót a teljes oldalfelületen.

Az általad leírt példa pedig ismét értelmetlen: mi a jelentősége az első és hátsó tengely úthibára futása között? Továbbra is hangsúlyozom: autópályán! (nem terepen, ahol előfordulhat nagy különbség). Szerinted mekkora felütések vannak egy autópályán, és most ne egy szélsőséges, esetlegesen kialakult kátyúval gyere?

Szóval ne kisarkított példákkal gyere, mert annak csak a képzelet szabhat határt.

"szélerő támadáspontja" na ez a csúcs! Támadási irányról(!) beszélhetünk, de annak nem lesz PONTJA, mert felületet ér.

#13: jártál te magyar autopályákon? M1 M7 M3, olyan úthibák meg nyomvályúk vannak, hogy a nagyobb kocsikat is durván megdobja. Sokszor csak vicsorgok szimpátiafájdalmamban akkorákat kap a futómű.

De mondom a Yaris tengelytávja 256 cm, egy sokak által istenített BMW 5-nek meg 297 cm, kb 15% az eltérés!

Csak ugye a Yaris tömegre fele annyi, ezért sokkal jobban pattog.

#13:""szélerő támadáspontja" na ez a csúcs! Támadási irányról(!) beszélhetünk, de annak nem lesz PONTJA, mert felületet ér."

Nem gondoltam, hogy egy (állítólag) mérnöknek ezt magyarázni kell. Nyilván felületet ér a szélerő. De ha nem akarjuk megvizsgálni az autón belüli deformációkat és feszültségviszonyokat (és minket az most nem érdekel, hogy a b oszlop meg az ablaküveg hány század milimétert deformálódik), hanem az autót egy teljesen merev testként vizsgáljuk, akkor helyettesíthetjük a felületen megoszló erőt pontszerűvel (mely pontnak a helyzete nyilván a megoszló erőnek függvénye).

Nem kell hogy eltérő szélerő érje ahhoz a karosszéria részeit, hogy elforduljon a jármű. A kanlas anemométer minden részére ugyanaz a szélsebesség hat, mégis forog. Azért forog, mert nem szimmetrikus kialakítású. Hát elmondom, hogy a járműnek sem egyforma az eleje és a hátulja. Elismerem, hogy a csavarodik nem a legszakszerűbb megfogalmazás volt, de azt az előbb is megmagyaráztam, hogy a függőleges tengely körüli elfordulásra gondoltam.

Szerinted ez ilyen bináris dolog, az autópálya az teljesen sík, a terep meg csak úthibákból áll. A kettő között nincs semmi más, ez a két véglet létezik?

#15: te se mérnök nem vagy, se vezetni nem tudsz. Jogsid van egyáltalán??

A szél tamadáspontjához... szerinte amikor bemész/kijössz egy kamion vagy felüljáró szélárnyékából akkor teleportalsz, vagy van átmenet, amikor csak az autó egy részét eri a szél?

Tudod itt dinamikáról beszélünk.

"A szél tamadáspontjához... szerinte amikor bemész/kijössz egy kamion vagy felüljáró szélárnyékából akkor teleportalsz, vagy van átmenet, amikor csak az autó egy részét eri a szél?

Tudod itt dinamikáról beszélünk."

Na, még egy okoska: szóval akkor ez hogyan is függ össze a tengelytávval? Gyerünk, fejtsd ki!