Jogosítvány megszerzése után egyedül vagy valaki segítségével vezettetek?

Én ugyan egyedül mentem, de ha megyünk valahová apával, akkor én vezetek. Eleinte adott hasznos tanácsokat, de sokszor olyan dolgok miatt szólt, ami szerintem kezdő vezetőnél nem olyan egetrengető problémák (sőt, egyáltalán nem probléma)... csak hogy példát is mondjak: előttem mennek 70-el, meg kéne előzni. szemből 1 kocsi jön, mögötte senki. még befért volna, de inkább megvártam míg szemből elmegy. Sokszor már majdnem hogy sürget hogy előzzek. Parkolásnál meg centizve elment volna a kocsi orra (jobbra előre), de én visszatoltam kicsit hogy nehogy ne férjen el, ő meg beszólt hogy ne szórakozzak már álljak befele ( összvissz ennyit javítottam rajta)

Nekem az segített, hogy egyszer mikor beszólt, megemlítettem neki hogy láttam neten lehet rendelni kukautas matricát (Kuka utas vésd az észbe, ne szólj bele a vezetésbe!) Azért azt megjegyzem hogy az én kocsimmal mentünk. 17/F

Amikor megjött a jogsim, akkor apával mentünk egyet, megmutatott mindent az autón, mert tök más volt, mint a tanulóautó. Utána viszont tök egyedül mentem, és örültem is neki, hogy nincs ott senki.

Nehéz úgy, ha valaki mindig beleszól, mert sajnos sokszor nem segítenek, inkább zavarnak. Nem azért szólnak, mert valami nem jó, nem szabályos, hanem mindenki a saját vezetési stílusát akarja a másikra ráerőltetni.

Szerintem jobb lesz neked is egyedül, nem érdemes ezen összeveszni. Gyakorlásként menj olyan helyeken, amiket ismersz.

Az elején még ült mellettem valaki, illetve ha családdal mentünk, már én vezettem.

De úgy kb 1 éven belül már magam is vezet(het)tem a családi autót, persze nem voltam az a tipikus "tapossuk ki a belét a kocsinak az autópályán és mutassuk meg a haveroknak hogy megy keresztbe a kocsi" típus - szóval apám megbízott bennem.

Legelőször Apámmal mentem, mert amúgy is mentünk volna valahova. Azt követő napon már egyedül.

Még mindig beleszól a vezetési stílusomba, és rohadtul tud idegesíteni. 😀

Apukám beteg, ezért a keresztapámmal mentem 2 szer.

Múlt csütörtökön vittem egyedül anyukámat vásárolni. Néha beleszólt, bár inkább jótanácsként. Nagyon élveztem. Mindent úgy csináltam, ahogy tanultam. Már amennyire egy 27 éves autóban ezt lehet. Szóval törekedtem a kocsi állapotának megfelelő vezetésre. Jól ment. Friss a jogsim.

Én az elején mindig mással mentem, mert mindig akkor volt alkalmam vezetni, mikor alapból kellett menni boltba meg ilyesmi. Mármint a jogsi letétele után én akartam mindenkit furikázni, szóval nyilván volt velem mindig valaki.

Alapból 17 évesen tettem le a jogsit, szóval igazából nem is nagyon mentem sehova se egyedül autóval, mert alapból suli mellett nem volt időm semmire. Aztán ha pedig mentem valahova, akkor pedig az az volt, hogy anyával elmenni bevásárolni például. Meg a jogsi letétele utáni elkövetkezendő hétben pont úgy jött ki, hogy már 2 ezer kilómétert le is vezettem. Szóval elég gyorsan összejött némi tapasztalat.

Aztán szerintem a jogsi letétele után 2-3 héttel volt olyan, hogy volt saját tennivalóm, és egyedül mentem a városba.

De igazából nem mondanám azt, hogy "valaki segítségével" vezettem. Most nyilván ott ült sokszor valaki mellettem, mert nem csak kocsikázni mentünk ki, hanem dolgokat elintézni a városba.

Amúgy a helyismeret ne akadályozzon meg. Mielőtt mész valahova, csekkold le térképen, hogy mi merre, és hajrá. Mi szó szerint a jogsi letétele után pár nappal költöztünk el egy nagyobb városba, a régi városomban vezettem kb. 3x, az új városban meg helyismeretem kb. egyenlő volt a nullával. Nem igazán akadályozott ez meg. Mindig lecsekkoltam a térképen, hogy mi merre, hova kell mennem, aztán hajrá. :D

Természetesen egyedül.

Örültem, hogy végre nem szó bele a vezetésbe mellettem az anyósülésen a szaki.