Melyik környezet szennyezőbb motor?

Nem, a benzinesből nem jön ki rákkeltő anyag. Na bumm.

Látom nagy a sötétség a fejekben a benzin vs dízel között, hogy melyik is a szennyezőbb, úgyhogy jöttem közölni a tényeket. Idézek pár cikkből: "Miként az a Transport & Environment szervezet közelmúltban közzétett jelentéséből kiderül, ha az Európai Unió szabályai az autó teljes életciklusát vették volna figyelembe, a gyártástól az évekig tartó használaton át a roncsként történő feldolgozásig, és nem csak a menet közbeni kibocsátást, a gyártók nem fektettek volna be ilyen intenzíven a dízeltechnológia fejlesztésébe, amely a jelentés szerzői szerint összességében vizsgálva jóval környezetpusztítóbb a benzines hajtású autóknál. Egyre biztosabban mutatnak rá a tudósok, hogy az igazán kicsi nanorészecskék sokkal veszélyesebbek, mint eddig gondolták és a nagynyomású adagolással, kivételesen finom porlasztással, többszörös elő- és utóbefecskendezéssel dolgozó, új dízelmotorok igen sokat állítanak elő ezekből az extra kicsi nanorészecskékből. Viszont az ilyen kicsi részecskéket nem lehet kiszűrni a ma ismert részecskeszűrőkkel (DPF). Nem bírtam ki, rákérdeztem az opeles embernél: ezek szerint az én öreg dízel Mercedesem kipufogóján padlógáznál kiáramló fekete korom kevésbé veszélyes, mint a részecskeszűrős, szupermodern csodából kiáramló, szemmel láthatóan meleg, tiszta levegő? Nem adott egyenes választ, valami olyasmit mormogott, hogy az utóbbi időben egyre inkább az derül ki, hogy a szabad szemmel láthatatlan nanorészecskék valójában sokkal rákkeltőbbek, mint gondolták volna.

A Max Planck Társaság berlini Fritz Haber Intézete a római Neurobiológiai és Molekuláris Gyógyszertani Intézettel karöltve például alaposan foglalkozott a témával. Kutatásaik nyomán kiderült, hogy az új emissziós normáknak megfelelő dízelmotorokból származó kipufogógázok sokkal több fehérvérsejtet ölnek meg, mint a korábbiaké.

A modern dízelmotorokból származó koromrészecskéknek hibás a szerkezete, s a felszínükön nagy mennyiségben található agresszívan reagáló vegyi anyag – mondja Su. Ezen túlmenően az Euro 4-es koromrészecskék felszínén sok a kapcsolódó OH-csoport, emiatt ezek könnyen reagálnak a szervezet hidrofil (vizet vonzó) molekuláival. Az öregebb dízelekből azonban nagy, kémiailag semleges, szabályos formájú, hidrofób (tehát a vizet taszító, emiatt a szervezet molekuláival nehezebben reakcióba lépő) részecskék jutnak ki.

A korommal egyébként önmagában semmi baj. Amikor például nyáron hasmenésünk van a romlott parizertől, mi magunk is szedjük hatalmas mennyiségben, igaz, azt gyógyszertárban vesszük, dobozban, és aktív szénnek nevezzük. Pontosan azért rossz a dízelek kipufogógázából származó koromrészecske, amiért máskor meg jó az elrontott emésztésnek a carbo activatus. Az igen porózus (képzeljünk el egy rettenetesen komplikált, térbeli labirintust) korom (azaz szén) felülete ugyanis óriási, maga a szén pedig könnyen megköt mindenféle kószáló, szabad gyökű vegyi anyagot. A vastagbelünkben például az aktív bacikat köti meg hasmenéskor a szén, a levegőből pedig a veszélyes vegyi anyagokat szedi össze a korom – a kettő ugyanaz. Előbbi összegyűjti, aztán természetes úton távozva a szervezetünkből magával viszi, utóbbi fentről, eleve vegyi anyagokkal telítődve bejut a szervezetünkbe, és mint valami apró szeméttároló, bent borítja ki az összegyűjtött tartalmát.

És minél kisebb a koromrészecske, annál nagyobb a méretéhez képest a felülete. Ráadásul a modern dízelekből származó koromrészecskéknek a felülete igen aktív, mert eleve sok ott a kémiai párt kereső, szintén aktív vegyi anyag. Az apró korom borzalmas mennyiségű rákkeltő szénhidrogént képes megkötni.

Egy másik kutatási összefoglaló még annyit tehozzá, hogy az ilyen apró, 2,5 mikronnál kisebb koromrészecskékkel szemben amúgy is sokkal kevésbé ellenálló a szervezetünk, mert a tüdő nyálkahártyái ugyan hatékonyan tartják vissza a nagyobb részecskéket, ám az ultrafinom nanorészecskék átjutnak rajtuk, egyenesen a véráramba, és mérgező, rákkeltő tartalmukat ott ürítik, a szervezetben cirkulálva, ami érthetően sokkal veszélyesebb."

Jó reggelt kívánok mindenkinek!

"Nem, a benzinesből nem jön ki rákkeltő anyag. Na bumm."

Arra azért ne vegyél mérget, hogy egy benzinmotor kipufogóján kizárólag szén-dioxid és vízgőz távozik és semmi más! Ez se egy régi kétütemű, se egy modern közvetlen befecskendezéses benzinmotorra nem igaz. Nem csak dísznek tesznek ezekre is már évtizedek óta EGR szepepet, se újabban a GPF-et.

Senki sem állította hogy a benzines nem szennyez, csak az összetétele kevésbé durva.

Nézz utána kicsit hány féle karcinogén anyag jön ki ezekből,és az milyen szintű, a dízelfüst karcogenitás szempontjából egy szinten van a radioaktív sugárzással.

Viszont itt a 2.oldal elején a hosszú litánia nagyon is igaz.

Anno a régi szívódízelből akkora koromszemcsék estek ki hogy kb kigurult a kipufogóból, ha belélegezted elakadtak a szemcsék az orrszőrödben. a maiakból nem látod mi jön ki,de az egyből a tüdőn át a véráramba kerül mert annyira mikroszemcsék.

És igen, teljesen más lenne a világ állása ha nem a pillanatnyi kibocsátást vennék alapul, hanem azt hogy egy teljes életciklus alatt mennyit szennyez egy autó a bányászattól a megsemmisítésig, egyből helló lenne a fogyasztói társadalomnak! Az jönne ki hogy egy most 30 éves autó kevésbé szennyező mint egy modernt de 4 évre tervezett majd kukába dobott műanyag közlekedődoboz.

Attól függ milyen autókat , milyen motorokat akarnak többet eladni és olyan statisztikát hoznak ki.

Amiből az államnak több haszna van, az a környezet kimélőbb motor.

"Nézz utána kicsit..."

Rendben, majd utánanézek..., de inkább nem a bulvárban és nem itt a gyakorin teszem. 2011 és 2019 között levegőkémiai szakértői beosztásban dolgozom. Most is levegőtisztasághoz kapcsolódó kutatómunkát végzek.

Ha kicsit jobban megnézzük mit takarnak az Euro besorolások, milyen határértékek vannak, akkor látjuk, hogy a benzinesek egyáltalán nem annyival jobbak, mint ahogy beállítják őket. Pont a részecskék (PM) tekintetében amire leginkább fújolnak. A dízelekre pontosan ugyan az a határérték vonatkozik, mint benzinesekre. Semmivel sem megengedőbb a norma. Szén-monxidból, szénhidrogénekből a benzineseknél több a megengedett. Egyik sem a hegyilevegő összetevője. Nitrogén-oxidból valóban kevesebbet, a dízelek 80%-át eregethetik ki a benzinesek határérték szerint.

Ha ennyire szigorúan vesszük, nem csak a dízelfüsttől halunk meg. Az élővizeket pl a szennyvíztelepek folyamatosan szennyezik dihidrogén-oxiddal. Amiből ha csak néhány gramm is a légutakba kerülve, azonnal köhögésre ingerlő anyag. Ennél nagyobb mennyiség pedig rendkívül mérgező, fulladásos halált okoz.

De viccet félre téve, a csapvízben ppb, ppt szinten nagyon jól mérhető nehézfémtartalom van. A nehézfémek pedig bizonyítottan egészségkárosítóak. Mindkét előbbi mondat igaz. Mit hoz ki ebből egy szenzációhajhász bulvár újságíró?! Hogy mind meghalunk a csapvíztől. Ami így nem igaz. Ugyan ez a helyzet ezzel a pár éve felfújt dízel hisztivel. Igen, vannak a kipufogófüstben egészségkárosító anyagok. Ez a mondat igaz, csakhogy egészében kellene nézni a helyzetet.

Műanyagpalackos italokat sem szabad inni, mert a PET-ből kioldódik a lágyítószer, ami impotenciát okoz. Zöldséget, gyümölcsöt sem szabad enni, mert tele vannak növényvédő szerekkel és azok lebomlási intermediereikkel. Az hogy be vannak vizsgálva és azt mondják, hogy ehető, az csak annyit jelent hogy egy bizonyos mesterségesen megállapított határt nem lépnek át, nem azt hogy nincs az adott zöldségen egyetlen egy rákkeltő molekula sem.

A napfényből érkező UV tartományú fény bőrrákot okoz. Ez azt jelenti, hogy nem menjünk soha napfényre? A természetes kozmikus sugárzás, vagy a a földből szivárgó radon, egyéb kémiai és fizikai hatások naponta sok rákos sejtet eredményeznek mindenkinek a szervezetében. Ettől most rettegni kellene és betiltani a kozmikus sugárzást?! Egy egészsége szervezet megbirkózik ezzel jó pár évtizeden keresztül.

Lehet szajkózni ezt a dízelhisztit, meg hogy ticcsák be a mindenféle szűrőkkel katalizátorokkal felszerelt mostani Euro6-os dízel személyautókat. De ettől nem lesz minden szép és jó és világbéke és nem fog mindenki 120 évig élni. Hiába élik bele magukat egyesek ebbe az utópiába. Az egész csepp a tengerben, gyakorlatilag semmit nem lehet vele elérni. Az egész környezeti szennyezésnek kis része a a levegőszennyezés. Ennek kb 20-25%-a a közlekedési eredetű kibocsájtás. Ennek egy része a kipufogófüst. Annak megint csak egy rész származik a személyautókból. Annak szintén csak egy része a dízelektől. Semmit nem lehet vele elérni.

Ahhoz hogy valami történjen, el kellene hogy tűnjön a földi népesség nagy része. Legfejebb 1 milliárd ember lehetne, mint az 1800-as években. Az összes közlekedést, ipart, mindenfajta gyártó, termelő tevékenységet egyik napról a másikra be kellene szüntetni. Ezzel a technikai színvonal a kőkorszak, de legalábbis a középkor szintjére esne vissza. Nem lehetne műanyagokat használni, nem lennének növényvédőszerek, mosószerek, gyógyszerek, festékek, semmilyen mesterséges anyag. Így a mezőgazdaság nem is tudna több embert eltartani. Ekkor el lehetne mondani, hogy valamit tettünk, tisztább lenne a levegő és egészségesebb a környezet. De ekkor sem élnének az emberek tovább az infrastruktúra, kényelmi technológiák, orvostudomány és -technika teljes hiánya miatt.

Szerinted ez a gyakorlatban kivitelezhető lenne csak azzal hogy "fúj-fúj dízel, éljen a benzin"? Sokkal összetettebb ez a probléma ennél. És egyelőre hiába okoskodunk mi ezen, az emberiség teljes agykapacitása nem tudja egyelőre hogy mi erre a gyakorlatban is kivitelezhető megoldás.