Ijesztő kérdés, de létezik olyan, hogy Magyarországon egy magyar fiú senkinek se kell? Ismertek ilyen fiút, férfit? Mi lehet az oka?

19 nem feltétlenül. Nekem volt már olyan párom, aki külsőleg a legtöbb embernek hát.... Nem éppen szemet gyönyörködtető látvány, de egy nagyon kedves, aranyos fiú volt. Sajnos végül az ismerkedési fázis során rájöttünk, hogy mi mégsem passzolunk.... Azóta eltelt néhány év, és már menyasszonya van.

Sajnos nálam se jött össze soha. Egy futó kapcsolatom volt 16 évesen, de ennyi. Egy komoly szerelmem volt, 26 évesen, sokat küzdöttem érte, de semmi. Nagyon szerettem. 33 éves férfi vagyok, szeretnék már családot, megházasodni. Egy kedves, szerető feleséget. Egy szép esküvőt. Nem kell nagy autó meg luxus otthon, csak egy boldog, békés kapcsolat. Az utóbbi években sokat tettem magamért, elkezdtem sportolni, 40 kilót fogytam, közben az összes barátom megházasodott körülöttem, meg gyereket csinált, meg 40-50 millás házban élnek, alig találkozok velük. Több nőtől hallottam már azt hogy ez a pasi is kihasznált, meg amaz is, ez csak dugni akar. Hát azok után amennyit próbálkoztam, én épp hogy soha nem tennék ilyet egy nővel. Azok akik 2 hetente más csajjal vannak azok biztosan. Egy olyan férfi mint én épphogy megbecsülné a kapcsolatát mert tudom milyen nehéz megtalálni. Néha látom a facebookon egy-egy ilyen párkapcsolati témával foglalkozó cikk alatt, hogy a férfiak meg a nők hogy marják egymást. Elképesztő. Minden kommentelőt látszólag nagyon meggyötört az élet, de ott szidják egymást. A régi szerelmemnek, aki nem adott esélyt nekem, azóta 3 kapcsolata is volt, egy se jött össze neki. Mind 2 évnél hosszabb volt. Pedig az egyik már el is jegyezte és babát is akartak, most meg fogja a fejét. Csak annyit mondtam neki, mivel még néha beszélünk, hogy látod ha akkor adtál volna egy fikarcnyi esélyt most minden más lenne. De válaszolva a kérdésedre, az évek alatt azért nem sikerült, mert súlyproblémáim voltak, így a kutyának se kellettem. De mindig azt mondták hogy barátnak jobbat nem is kívánhatnának. Sokat voltam társkeresőkön, de semmi. Egy húspiac az egész. Most hogy az utóbb időkben ennyit sikerült fogynom, a helyzet semmit nem változott. Mindenki vagy házas, vagy van pasija, vagy 3 gyerekes elvált, vagy rögeszmésen gyereket akar, vagy külföldre ment. Az én szüleim 48 évig voltak házasok. Apa egy húsvétkor ismerte meg anyut, amikor locsolkodni ment. Apa üzemmérnök volt, anya takarító. Nagyapám ellenezte a kapcsolatot, sajnos nem volt túl kedves ilyen téren, azt mondta fiam egy ilyennel nem járhatsz. Mivel értelmiségiek voltak, anyu meg csak 10 osztályt végzett. De ő annyit mondott, Édesapám szeretem ezt a nőt. És tessék 48 év házasság, 3 gyerek. Sajnos apa meghalt azóta. Ma ezt elég nehezen tudnám elképzelni. Valahogy megváltozott a világ, minden felgyorsult, túlmodernizált lett, mások az érték rendek, sok mindenki a tökéletest keresi, aztán pont abba bukik bele, hogy az a tökéletesnek hitt a nagy tökéletlen is egyben, mindenki mindenből akar. Engem egész éltemben a külsőm alapján ítéltek meg, a csaj barátaim meg mind csak sajnálnak, hogy mennyire megérdemelnék már egy rendes nőt. Csak ahogy telik az idő, sajnos úgy kezd ebbe az egészbe vetett hit kikopni, elfogy a lelkesedés. És elképesztő hogy milyen sok ember van ezzel így.

Erre még abszolút nem gondoltam. Érdekes meglátás. 22-es voltam!