Tényleg ennyire reménytelen a párkeresés 30 felett vagy csak én vagyok ennyire béna?

33/N vagyok, volt egy 8 èves kapcsolatom, a párom megcsalt, így szétmentünk.

Online kezdtem el ismerkedni, viszont lesújtóak a tapasztalataim. A legtöbb esetben ideig-óráig megy a chatelés, de sokszor a pasi miatt nem jutunk el még egy találkozóig se, mert a) nem ér rá, b) igazából ő csak úgy elvan magának. Ha mégis összejön valami találkozó - eddig 3 - azok is inkább no comment.

1) az egyik pasi már az első randin taperolni akart és folyton a munkahelyem/fizetésem felől érdeklődött. Amikor megmondtam neki, hogy nem szeretnék többet találkozni vele, besértődött és lehordott mindennek.

2) A srác szimpinek tűnt, egészen addig, amíg nem találkoztunk személyesen. Sokkal idősebbnek nézett ki a koránál, nem volt normálisan felöltözve (értsd: 2 számmal nagyobb cipő, gyűrött ruha,-stb). Ezek mellett legalább még unalmas is volt számomra :(

3. A találkozó során többször kijelenti, hogy tulajdonképpen ő jól elvan egyedül, de olyan pozícióban dolgozik, ahol presztizskérdés, hogy legyen párja/családja. Ebből se lett több.

Jelenleg beszélgetek egy sráccal, viszont kezdem megunni, hogy ritkán ír/reagál. Elmondása szerint ő nagyon elfoglalt, csak tudnám, amikor minek van fent valaki így társkeresőn...

Félreértés ne essék, nincsenek nagy elvárásaim, de nagyon el vagyok keseredve és fogalmam sincs, hogy mit rontok el vagy hogyan kellene ismerkednem :(