Lányok! Nálatok hátrány ha egy fiú látássérült vagy akár teljesen vak? Mit reagálnátok ha megismernétek egy fiút online, és csak később derülne ki hogy nem lát? Dobnátok csak emiatt?

Nem tartanám etikusnak úgy ismerkedni, hogy nem tudom a másik félről, hogy vak. Tudom, sajnos kevés esély van rá, hogy látássérültként párt szerezz, de én úgy gondolom, az a tisztességes, ha ilyen jelentős dolgot azért tud egyik ember a másikról.

Dobni biztos nem dobnák, mert ugyebár amíg internetes a dolog, addig nem is jártok. Első randi alkalmával ez nyilván kiderülne, ott dőlne el a további kapcsolat.

Hogy jutna eszedbe ezt nem eleve jelezni a profilon?

Férfiként mondom, hogy minimális problémáktól is menekülnek a csajok, és ezzel együtt élni mindkét félnek egy jelentós teher.

Ha becsületesen és normálisan jelzed ezt előre, akkor eleve olyanok fognak veled ismerkedni, akiket ez nem zavar, és nem fognak az első randin menekülni. Nem egyszerűbb?

A randizás nem egy olyan játék, ahol vannak lifehack-ek, amikkel mágikusan növeled az esélyeid. Az őszinteség és nyíltság az egyetlen járható út közép és hosszú távon.

#7 te sem láttál még vakot közelről igaz? Azért nem egy önellátásra képtelen emberről beszélünk. Oké hogy nem látnak vagy rosszul látnak, de a mindennapi dolgokra ők is képesek.

#5 Gyereket meg nem mindenki akar, ahogy a nők sem életképtelen állatok akiket tenyéren kell hordozni. Nem kellene észt osztani ha amúgy sincs miből.

Na, először is tisztázni kéne, hogy totál vak, vagy a látássérülés mértékét és azon belül a vízust... Nem mindegy, ahogy az sem, hogy szerzett vagy veleszületett-e.

Azért is komoly kérdés, mert ez nem egy olyan dolog, amit majd a leendő barátnő meg fog szokni, mint egy berögzült szokást/hóbortot, hanem ehhez egy olyan személyiséggel kell rendelkezzen, ami képes maga ezt a helyzetet helyén kezelni.

Nem csak Neked lehet rossz, hanem a párodnak is. Pszichésen qva megterhelő egy vak emberrel szimplán csak beszélgetni is, főleg, ha pl. egy baleset folyamán vakult meg. A másik: hogyan osztod meg a vizuális élményeidet a vak társaddal? Egy csomó minden közös élmény így nem lesz egyenértékű. A másik, ha konfliktus alakul ki vagy vmilyen feszültség, tuti, hogy legalább az egyik fél bedobja a vakságot ok/mentség gyanánt. Teszem azt, ha a lány kicsit is instabilabb/önbizalomhiányos, akkor vak személyként nem fogod tudni megadni Neki azt a lelki támaszt, amit igényel.

Pluszban, bármilyen lekezelő leszek most: de vmivel kompenzálni kell a látásod kiesését, ahhoz, hogy ne a látó Pistit válássza helyetted. Tehát vmiben kiemelkedőnek kell legyél, de ez az ép embereknél is ugyanúgy megvan.

Az, hogy önellátó vagy, és a saját kis útvonaladon esetleg elközlekedsz egyedül, még nem nyújt elég bizalmat egy embernek, hisz bármilyen változás történhet a környezet és a körülmények között, emiatt hiába Te lennél a segítő fél, könnyen belekerülhetsz a plusz segítségre szoruló szerepbe.

Most ezzel lehet megsértettelek, de rohadtul torz egyesek képe a társadalmunkról. Sajnos ami „támogatás” révén fut, és esélyegyenlőség címén, annak 80-90% használhatatlan/praktikátlan népbutítás. Ja, és maga az emberek nagy százaléka egyáltalán nem tud hogyan viszonyulni egy vak emberhez, ha csak nincs közvetlen ismerőse. De ez más fogyatékosságról is elmondható.

Mondom ezt úgy, hogy gyógypedagógiát tanultam, és nem egy intézményben tettem látogatást.