Miért nem lehet már társkeresőkön ismerkedni?

Pont azért adtam fel. Nem keresek senkit, eddig sem kerestem.

Maximum kellemes csalódás ér, ha rám talál valaki mégis..😉

Az életkorra vonatkozó kérdés kinek szólt? 😀

Bocsi kérdező, kicsit más irányba terelődött a téma, mint a kérdésed.

De ezer köszi, hogy megmentettél egy újabb jó ötletnek tűnő rossz döntéstől. 😉

Na, az ügyeletes fehér lovag megjelent, védd meg a menyecske becsületét!

De gondolkodjunk csak kicsit :

1: Egy hét próbálkozás a társkeresésben semmi. Az emberek a randi oldalak előtt is 10-20 partneren átmentek mielőtt találtak ELFOGADHATÓT. Lehet én vagyok túl öreg, de még emlékszem, hogy régen összehasonlíthatatlanul nehezebb volt. Statisztikailag mennyire valószínű hogy 10 emberrel beszélsz, abban lesz megfelelő társ szerinted? Na ugye.

2: nem tudjuk hogy a kérdező milyen. Se külsőre se belsőre. Ha egy 80 kilós csatakanca, akkor soha de soha nem fog normális férfit találni. Ha egy követelőző, buta nő, akkor sem. Miért zárná ki bárki, hogy nem hibás ebben?

3: nem tudjuk milyen preferenciák alapján állt le beszélgetni. Ha kefe fejű tetovált pávák jönnek be neki, akkor az esélyei nagyon minimálisak egy normálisra.

4: nem tudjuk milyen korosztályt keres. 30 alatt és 50 felett jelentősen alacsonyabbak az esélyek, mint közte.

5: nem tudjuk ő hány éves, és milyen körülmények közül jön. Ha 35 és 2 kisgyerek egyedülálló anyja, nem fog megfelelő partnert találni.

6: lehet nagyon vidéki, lehet nagyon rossz környékről. Lehet neki Bp 3 óra. Nyíregyházán normális férfit találni sokkal nehezebb mint Pesten, pusztán a rendelkezésére álló halmaz miatt is.

7: lehet roma, lehet néger, lehet kínai, arab, bármi. Nem tudhatjuk. Egyik sem könnyíti meg itthon az ismerkedést normális emberekkel.

Én azt mondtam, hogy 70 férfi jut egy nőre. Ez tény. Nézd meg a statisztikákat.

Azt mondtam, hogy lehet, hogy a hiba benne van, nem a rendszerben. Ezt se így, se úgy nem tudjuk bizonyítani.

Akkor most rakd félre a kényszeres pártfogói hajlamot, ami a leg betabb viselkedés ami létezik, és vedd elő a kritikus gondolkodásod. Magyarázd el, hogy miért is hibáztatja bárki?

Engem is kiégetett, már a társkerezőzés, nem is egyszer, de mindig voltam olyan hülye hogy újra és újra visszaregeltem hogy hátha jobb lesz, aztán újra jöttek a nagy pofonok.

De, igazából a való élet se sokkal jobb, szóval ja... Szívás.

A 18-as válaszoló nagyon jól megfogalmazta, kár, hogy itt nem lehet zöldet adni.

Annyival kiegészíteném, hogy kit tartasz normálisnak? Attól még, hogy nem egyezik az értékrendetek, vagy nincs közös témátok, meg nem jöttök össze, lehet normális az illető.

Tök átlagosnak tartom magamat, nem volt fent kirívó képem se, de elég sok rendes sráccal összesobott a gép. Teszem azt, volt 10 fiú, valaki már az elején lerongyolódott, és a többiek beszélgetés közben, aztán a legvégére maradt 1-3 személy. Találkozások alkalmával meg ez tovább csökkent. Aztán kezdődött előről. 1 hét szerintem marha kevés ehhez, és így következtetéseket levonni. Nekem pl. az a stratégia jobban bevállt, hogy barátkozás képpen álltam mindenkihez, és így a találkozók is jól sültek el, még ha nem is lett belőlük kapcsolat.

Egyébként van olyan társkereső, ahová kiírhatod az egész életedet, rengeteg kérdésre válaszolhatsz, hogy a legideálisabbnak tűnő partnert dobja ki Neked (és Neki) a sorban. Az elején ezeket én is mind kitöltöttem, és rájöttem, hogy tök felesleges. Nem azért, mert a gép hibázik, hanem mert qva unalmas, és nem feltétlenül önmagadat keresed a másikban.

Én végül hagytam ezeket a fenébe, csak a nagyon alap dolgokat írtam ki, mindegyik appon kitöröltem a bio-t. Meg is lett a sikere.

Általában a férfiakat szokták becsmérelni, hogy el sem olvassák a bemutatkozást (meg nem írnak magukról semmit) és, hogy milyen szharháziak ez miatt, de én sem. Felesleges. Lélekölő. Nincs meg a felfedezés élménye. És azt hiszed, hogy qva egyedi leszel ez miatt, mert odarittyentesz vmi szöveget, de nem...nagyon nem.