Szexpartner, de érzelmekkel... reménytelen?
Nehéz pár szóban leírni, hogy pontosan milyen kapcsolatot keresek. Keresek valakit, akivel el is lehet beszélgetni és a szex is működik. Próbálkoztam szexpartnerkeresőn, de ezt a lelketlen „legyen minimum 18 centis farkad, hétvégente ráérek, helyed legyen”-hozzáállást és az ilyen szintű kitárulkozást (mell/punci profilképek) szánalmasnak tartom, úgyhogy hamar el is ment a kedvem az egésztől. Hagyományos társkeresőkön inkább nem próbálkozom, félek attól, hogy ha bedobnám, hogy nem akarok komoly kapcsolatot, rögtön azt hinnék, hogy csak egy dugásra keresek partnert, pedig nagyon nem erről van szó. Magyarázkodással meg csak rontanék a dolgon. Nem könnyíti meg a helyzetet az sem, hogy nem igazán tudom besorolni magam a férfi-nő kategóriákba, férfi testem van, de elég feminin vagyok külsőre és viselkedésre is és a nemi identitásom is a nőihez áll közelebb. Egy társkeresőn pedig elvárt, hogy megadd, hogy férfi vagy-e vagy nő, nem-bináris kategória általában nincs és a az emberek a bináris nemek szerint keresgélnek. A hetero nőknek többnyire nem vagyok elég férfias, leszbikus nőkkel meg inkább nem is próbálkozom, mert hiába vagyok feminin, azért csak férfinek nézek ki. Egy biszex női adatlapon, illetve itt, Gyakorin is olvastam már, hogy csak férfias férfit vagy nőies nőt keres az illető, úgyhogy a biszexualitás sem garancia semmire. Férfiak közül sokan vannak, akik pont egy ilyen embert keresnek, de az a helyzet, hogy a férfi nem engem teljesen hidegen hagy. Tovább nehezíti a dolgom, hogy párkapcsolatban vagyok, ami szintén kizáró ok sokaknál. Szeretném leszögezni, hogy nem titkos szeretőt keresek, etikus, nyitott (jelenleg táv-) kapcsolatban élünk a párommal. Kérdés: létezik olyan ember, aki hozzám hasonlót keres? Vagy veszett fejsze nyele?
Ha esetleg lenne jelentkező, privát üzenetekre nyitott vagyok. Egyébként 31 éves vagyok, Budapesten élek és a femininitás vonz (nőket vagy feminin nem-bináris, genderqueer embereket keresek). Férfiakhoz nem vonzódom. Külső és kor másodlagos.
Kicsit segíts, hogy felfogjam.
Férfinek születtél, de a nőiességet tudod magadénak, szexuális szempontból inkább nőnek érzed magad, azonban nem a férfiak izgatnak, hanem a nők?
Hát ez elég kemény dió. Próbáltál már jobban azonosulni a biológiai identitásoddal? Vagy teljesen esélytelen, és nem is akarsz férfiasabbá válni?
Amúgy elhiszem, hogy nehéz a helyzeted, mert a nőket természetes okokból kifolyólag a tesztoszteron jelenléte izgatja. Viszont nem hiszem, hogy teljesen reménytelen a helyzeted. Művészklubbokban lehet olyan csaj akinek bejön a feminim/érzékeny férfitípus (akár ha van valami művészi hajlamod, akkor azért is hasznos lehet), meleg bárok (majd ha kinyitnak, ott sok féle embertípus megfordul).
Az egész fiatalkorom ezzel telt. Próbáltam fiúkkal barátkozni, úgy viselkedni, mint ők, de csak utánoztam őket, közben szánalmasnak éreztem magam és még jól le is b*ziztak, mert a mozgásom, mozdulataim, beszédem elárultak. Sokkal felszabadultabb vagyok, amióta ezt elengedtem és megélem a nőiességem, sőt, szívesebben lennék még femininebb, de egyelőre személyes/lelki okok miatt nem akarom elkezdeni a tranzíciót.
Tesztoszteron az van bőven sajnos, és egyre inkább azt érzem, hogy lehet, mégis el kellene kezdeni a hormonális átalakulást, már csak lelki okokból is, mert ez a „dughatnékomvan-szindróma” engem komolyan megvisel. Művészlélek sajnos(?) nem vagyok, Alteregoban voltam már párszor, de nem az én műfajom, én inkább a csendesebb, beülős helyeket szeretem.
Én így kvázi átlag heteroszexuális férfiként annyira nem látok bele a "gender dimenziókba", viszont a mérleg nyelve nálam se a full-konzervatizmus, se a teljes liberális felfogás felé nem billen. Valahogy mind a két nézőpontból kiszűröm azt, amit racionálisan és érzelmileg helyesnek vélek. Tehát ez alapján próbálok meg tanácsot adni.
Szerintem próbálj liberálisabb felfogású, fiatalos közegbe beilleszkedni (valami művészklub-alternatívába ahogy írtam is), ott minden bizonnyal horogra akad valaki, sőt valószínűleg stabil, támogató kapcsolatot is ki tudsz alakítani egy csajjal. Akkor már nem leszel eleinte se magányos, majd később kanos sem. Biztosan nehéz lehet a helyzeted, mert kvázi a "nagy világ játékszabályain" kívül játszik a tested hormonális működése, de ugyebár nem vagy egyedül, manapság már különböző fórumokon is találsz társaságot. Sajnos nem ismerek LMBTQstb közösségeket, de ha ráfeszülsz, tuti beleakadsz olyan beszélgetőpartnerekbe, akik informatívabb tanáccsal látnak el, hogy ilyen beállítítottsággal hol és hogyan találsz magadnak társaságot. Sokuknak biztosan vannak hetero vagy nem hetero barátnőik, akiknek pont te lennél az esete. Műtéttel, totális átalakulással szerintem még várnod kellene, nekem az jött le, hogy még mindig nagy útkeresésben vagy. Egyenlőre szerintem próbálj meg így tovább kutakodni, és lehet hogy ha rátalálsz valakire, akkor lecsendesülsz belül és megbékélsz így is magaddal, anélkül hogy valami drasztikus változáson kellene átmennie a testednek. Ha kinyitnak a piálós/szórakozóhelyek akkor be is tudtok ülni a majdani haverokkal olyan helyekre, ahol ilyen témák nem szokatlanok a levegőben.
Tehát szerintem totál nem vagy esélytelen, csak eltérsz az átlagtól és ez a helyzet mindig is nehézségekkel járt mindenkinek, aki hasonló helyzetben volt mint te. De jól teszed ha elfogadod magad, és elfogadod hogy ez nem csak neked különleges helyzet, hanem a környezetednek is. Sajnos több kitartás és türelem kell a párkereséshez mint egy hetero férfinak/nőnek, de nyilván csak idő kérdése, ha a megfelelő irányba, megfelelő motivációval és magabiztossággal indulsz el. Addig meg sajna marad a recska :( de sok sima srác is így van.
Mindenesetre sok sikert kívánok, remélem azért segítettem valamit.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!