Miért vagyok lekezelő/flegma/bunkó egy fiúval,aki felkelti az érdeklődésem?

Nem tudok magamon uralkodni ezekben a helyztetekben,és nem is gondolkodok,amikor cselekszek.

Mondok egy egyszerű példát: egy fiú száll fel a buszra,aki szimpatikus nekem első látásra. Rögtön unott arcot vágok,vagy előveszem a telefonom,és flegmán nyomkodni kezdem,majd amikor kikerültem a szituációból realizálódik bennem,hogy mégis minek csináltam ezt,és mire mentem vele...

Az idei évben egy fiú nagyon felkeltette az érdeklődésem. Viszont nem tudok felé nyitni(alapból nem egy kezdeményező típus vagyok)mindig zavarban vagyok,ha ott van a közelemben,mert ezek a korlátozásaim behálóznak engem,és nem tudom őket levetkőzni.

Valakinek van esetleg egy ötlete,hogy miért van ez,és hogyan tudnék változtatni rajta?

Alapból egyáltalán nem vagyok flegma természetű(bár ez igazából helyzetfüggő,de nem mondnanám magam hajlamosnak rá,csak ezekben a kivételes helyzetekben)

Nagyon szépen megköszönném a segítségeket,tanácsokat! :)