Lenne valakinek kedve fél éve nem múló szakítási fájdalom után lelket önteni belém?

Én 49 éves leszek az idén.

A közeli napokban kénytelen voltam egy ÉRZÉKCSALÓDÁST(!) egyedül feldolgozni. Többé nem hiszek abban, hogy a férfiak monogámok lennének!

Folyamatosan olyanokba botlok, akik népszerűek a nők körében - engem is megpróbálva megszerezni... nyilván ellenállok, ameddig csak bírok.

Nincs igazán túl nagy tapasztalatom "pár"-kapcsolatok területén, mert mindig mással voltam elfoglalva. A hétköznapi tennivalók jobban lefoglalták az időmet.

Felesleges azon rágódnod, hogy ki lesz az "igazi"! Legnagyobb eséllyel egyházi körökben találhatsz megfelelő jövendőbelit, ha ezt szeretnéd.

Ilyen helyeken általában jobban alkalmazkodni szoktak meghatározott viselkedési szabályokhoz/követelményekhez.

Tételezzük fel, hogy fegyelmezettebb menyasszony jelöltet találhatsz ilyen helyen. Talán még ebben a túl szabados felfogású, liberális világban is.

Persze

Szedd össze magad fiam....