Kifejezetten molett lányok menyi esélyt láttok arra, hogyha gimiben egy teli folyosón (szünetben) odamegy hozzátok egy srác és leszólít akkor nem pánikoltok be, vagy jöttök zavarba. Mi az ideális ilyenkor számotokra?

Én egyáltalán nem pánikolnék be.

Csak ha nem ismerem az illetőt a fejemben megfordulna, hogy "ez meg mi a fenét akar?"

Ez a lány én voltam gimiben, és biztos, hogy bepánikolnék.

Egyszer odajött hozzám egy szőke, szeplős, jóképű srác az utcán, akivel együtt buszoztam és végig nézett, aztán mikor leszálltunk, megszólított.

Annyira zavarba jöttem, az volt az első gondolatom, hogy úristen, ez csak ki akar röhögni, vagy elkérni a barátnőm számát, vagy isten tudja, de biztos nem ismerkedni akar, így kb két szó után rohadt kínos módon elszaladtam, mert "dolgom akadt".

Azóta is néha ezen gondolkozok és hogy mennyire megbántam, hogy még csak végig sem hallgattam, amit mondani/kérdezni akart. Lehet, hogy tényleg nem akart volna semmit, de mi van, ha igen? Az egy dolog, hogy rútnak hittem magam, de hogy ennyire nem volt önbizalmam, hogy még végig se bírtam hallgatni egy jóképű fiút, mert megijedtem, hogy mit akarhat egy ronda malackától... Tök szomorú. Ha visszamehetnék az időben, megmondanám az akkori énemnek, hogy nem vagy ronda, csak lelkileg megviselt, de szeretetre méltó. És meghallgatám, hogy mit is akaratott ez a szőke idegen...

22/L

Én is duci vagyok 95kg/165cm/21/L.

Én szerintem meghallgatnám, de lenne bennem egy kis idegesség hogy most mi van. Bár nálam minden új találkozásnál ez van legyen szó nőről/férfiról munkáról vagy barátságról stb.

Mondjuk ha leszólít és oldalra hiv és nem a barátnőim előtt beszelünk akkor könnyebb lenne.

Ha egy pár szóváltás után rájönnek, hogy mit is akart akkor valószínűleg örülnek neki. De az is lehet hogy közben el is pirulnék.