Legelőször olyan 7-8 éves koromban hallottam a tévéből rockzenét, akkor nyilván nem igazán tudtam volna még megmondani, hogy melyik banda is nyomja éppen.
Jelenleg meg inkább death metal-t, beleértve a technikás és progresszív stílusokat hallgatom, meg sima progresszív metal-t, rock-ot.
Van olyan is, hogy hagyományosabb metal-t is hallgatok, de azok között nem olyan sok minden tud megérinteni.
Azt hiszem az első ez volt, ami megfogott, utána már nem volt visszaút :-)
Ahogy megláttam ezt egyből (L)(L)(L)
#5
32 éves férfi vagyok. Az utóbbi 20 év legjobb rockbandája.
#6 Szerintem meg a Coldplay a legnagyobb death metal banda.
Amúgy amikor még beszélni is alig tudtam, apám megmutatta nekem a Rammstein DVD-jét, és onnantól kezdve rituálészerűen néztem végig minden nap. Nem értettem, hogy mi történik a videókban, csak tetszett. :D Aztán végig popzenét hallgattam, de közben vissza is tértem időnként a Rammsteinhez.
Chester Bennington halála után elkezdtem Linkin Parkot hallgatni, és nagyon megtetszett, emellé jött az Evanescence, amit a mai napig is nagyon szeretek. Szerintem nem nehéz kitalálni, hogy ezzel párhuzamosan ment a Rammstein is, csak ekkor már értettem a szövegeket, meg a klipeket. Innentől jöttek a durvább cuccok, Arch Enemy, Gojira, Infected Rain, Meshuggah, és elvétve Kreator, Dying Fetus, In This Moment, Nightwish, stb.
Nekem kiskoromban apám mindig,Eddát,PMobilt,Omegát meg ilyesmiket hallgatott,anyam mwg Korda Gyurit,úgyhogy beleszülettem a jóba.
Most is bírom ezeket+Hooligans,Rammstein,Him/amíg volt/
Kis tökös koromban kezdődött a Hooliganssel, Tankcsapdával, Roaddal és Ossiannal (Hooliganst hallottam a rádióban aztán elkezdtem érdeklődni és rátaláltam a másik 3 bandára is). Kaptam egy telefont olyan 10-11 évesen, régi walkmanes sony ericcsont, az sd kártya dugig volt a fent említett bandák számaival.
Aztán rátaláltam a Sum41-ra, Skillet-re majd Evanescence-re és innentől hosszú ideig csak a rock és a metal ment. Fent említetteken kívül volt Rammstein, Slipknot(ezt a kettőt mai napig imádom), Within Temptation, Sonata Arctica, Jinjer, Ensiferum, Dalriada, Arch Enemy, Judas Priest. Modernebbek közül Cepheid, Nomy. Néhány keleti pl. Unlucky Morpheus. Nekem a Judason kívül az ilyen klasszikus rock és metal bandák kimaradtak. Hallottam tőlük számokat, tudom kik ők, elismerem a munkásságukat, de nem hallgattam őket rendszeresen.
Azóta kicsit felhígult a zenei stílusom az euphoric hardstyle-al, happy hardcore-al, trap-el(HXNJV, Depth Strida, Ghostofblu, Prxjek stb.) és az electronicore-val, szóval már nem hívom magam teljesen rockernek, de továbbra is túlnyomó részben rockot hallgatok
2004-2005 körül történt, hogy a nővérem egy délután hazaállított egy szatyornyi zenei CD-vel, amiket az egyik barátnőjétől kapott kölcsön. Köztük volt a Green Day - American Idiot c. albuma is.
Na, mármost tudni kell, hogy abban az időszakban én és mindkét tesóm is csak a rádiókban és VIVA csatornán szóló tingli-tangli slágerzenéken éltünk. Kölykök voltunk ugyebár, nem igazán alakult még ki a saját stílusunk.
Ennek okán a Green Day akkori két híres slágerét, a Bouleward Of Broken Dreamst és a Wake Me Up When September Ends-et is ismertem, így az első napokban-hetekben csak azokat a trackeket pörgettem újra és újra.
Aztán egy nap kíváncsiságból meghallgattam egy harmadikat.
Aztán egy negyediket.
Aztán egy ötödiket.
Aztán az egész albumot.
És rájöttem, hogy nekem ez a zene kicseszett mód tetszik. Gyakorlatilag lerobbant az arcom tőle.
Elképesztett az a tökéletes egyensúly és kifinomultság, miszerint, hogyan lehet egy zene egyszerre ennyire zúzós, mégis dallamosan fülbemászó, valamint hangzásra kemény, összképileg mégis laza és könnyed.
Onnantól kezdve elkezdtem a további Green Day albumok után vadászni a neten (a torrentezés előtti időszakot éltük még, szóval ez nem volt könnyű), és a BRAVO magazinnak köszönhetően megismerkedtem más hasonló stílusú bandákkal (Simple Plan, Godd Charlotte, The Offspring).
Azóta eltelt 15 év (!!!), és én azóta kiterjesztettem a stílusomat. Ma már egyarát hallgatok magyar és külföldi zenekarokat, valamint punkot, metált, hard-rockot, altert, és minden egyéb alműfajt.
De változatlanul a Green Day maradt máig a kedvenc zenekarom, a punk-rock/pop-punk pedig a kedvenc zenei irányzatom.
26/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!