Hogyan illeszkedjek be a gimnáziumban?

Én azt csináltam, hogy még azelőtt nyáron ráírtam mindenkire és beszélgettem velük egy kicsit. (Bár utána kiderült, hogy kb senki nem nézte ezt jószínnel, hogy rájuk írtam,na mindegy)

Ha nem nagyon rossz a személyiséged, akkor ígyis-úgyis lesz barátod. Fontos, hogy ne arra menj, higy minél több legyen, hanem hogy igaz barátok, ebben hallgass rám.

Egyébként többen lesznek, akik nem fognak menni a táborba, nekik még annál is nehezebb lesz, szóval ne aggódj.

Sok szerencsét hozzá, és kívánom, hogy szerezz jó barátokat!

Én eddig összesen 4x váltottam iskolát különböző okoknál fogva. Az a tapasztalatom, hogy ha egy olyan emberhez megyek oda, akit egyedül látok, magányosan, akkor abból egy nagyon jó és hosszú életű barátság alakulhat ki. Márpedig szinte minden osztályban van ilyen személy. Nekem elég volt egy-két kérdést feltennem nekik ahhoz, hogy kialakuljon egy beszélgetés, majd egy kapcsolat. Mivel az ilyen emberek nagy átlagban hiányolják a társaságot, ők is azonnal kapni fognak az alkalomra, és rendesnek fognak tartani, amiért odamentél.

Nekem ez bevált, remélem te is sikerrel jársz:D

Én is hasonlóan éreztem. Egyik osztálytársam ült le mellém a vonaton, és úgy voltam vele, hogy akkor kezdjünk el beszélgetni. Addig addig agyaltam, hogy kezdjek neki, hogy ő hamarabb megszólalt. Szóval szerintem ne gondold túl. Valszeg ők is hasonlóan vannak vele.

Jó szórakozást a táborban! :D

16 évesen kicsit kilógsz már a sorból, de ezt azért tudtad, amikor ilyen idősen gimnáziumba jelentkeztél. Legyél elnéző a kicsikkel, türelmes, ne szólogass be nekik a gyerekes dolgaik miatt, akkor el fog fogadni az osztályod is. Egyébként meg ismerd meg a nagyobbakat is!

"Van egy enyhe szociális fóbiám"

Erről van papírod, vagy csak bemeséled magadnak?

"nehezen tudok megnyílni az embereknek, nehezen tudok beszélni és barátokat szerezni"

Egyszerűen kamasz vagy, mint mindenki más egy gimnáziumban. Túlélhető.

"Pár évig általánosban is ki voltam közösítve..., az az idő pedig rátett erre a félelmemre még egy lapáttal."

Csak féltél tőle, hogy kiközösíthetnek, vagy tényleg ki is közösítettek?

"Attól is tartok, hogy nem lesznek itt barátaim."

Ne félj tőle! Lesznek. Legyél segítőkész, mosolyogj egy fokkal többet, és keresd a hozzád hasonlóan csendes típusokat, velük könnyebben megtalálod majd a hangot. A kisebbek meg a nagyobbak között is vannak ilyenek, majd meglátod.