Hol találhatnék olyan fiatalokat, akik tényleg szeretnének tenni egy jobb, emberibb társadalom megteremtéséért? Akik nem elégszenek meg a saját jólétükkel, hanem mozgalom szintű változást szeretnének elérni?
"És már tudjuk, hogy minek nem szabad megismétlődnie."
Biztos ez?
Megtörténnie sem lett volna szabad mégis megtörtént. Miért ne imétlődhetne meg?
Amúgy ez az "állam az államban" totál életképtelen, és csak 2 dolgot feltételez. 1: szándékos képmutatás 2:tudatlanság, tájékozatlanság
Szóval inkább folyjon tovább minden rosszul, minthogy megpróbáljunk változtatni?
Ez a hatalmas mentalitásbeli probléma. Rossz ami van, de inkább maradjon, mert úgyis csak rosszabb lesz.
A szokásos hátráltató szöveg: te nem értesz hozzá...
Lehet, hogy nem vagyok jogász, aki kedvére kihasználva minden törvénybeli kiskaput szétlopja a társadalmat, de látni látok, és hála Istennek vannak saját gondolataim. A saját mocskukban fetrengő emberek az utcán, a magukat munkába alig vonszoló összezsúfolt emberek tömege a több évtizedes, szánalmas tömegközlekedésen nem hiszem, hogy egy jól működő rendszer ismérvei. Míg mások villákban élnek. Egészségügyi dolgozók, rendőrök, pedagógusok tényleg jó így nektek? Hogy csak néhány példát említsek.
"Szóval inkább folyjon tovább minden rosszul, minthogy megpróbáljunk változtatni?"
Ha nincs valami egyértelmű és kivitelezhető terv lefektetve, hanem csak úgy változtassunk bele a vakvilágba, akkor igen. Inkább választom azt hogy ne legyen jobb semmi, minthogy nagy eséllyel még rosszabb legyen. Vagy a legjobb esetben is elpazaroljunk egy csomó időt és erőforrást, és végül rájöjjünk hogy szimplán csak semmit nem értünk el, mert csak a szándék volt meg, a cél nem.
Ezt el is lehet fogadni. Érthető reakció.
De vannak célok. És konkrét ötletek. Lesz majd mihez csatlakozni.
Az a baj hogy perpill olyannak tűnik az egész, mintha valaki kitalálná hogy találjuk fel a teleportálást. Aztán elkezdene tagokat toborozni az ötlete támogatásához, miközben valójában még nem is tudja hol kezdjen neki a megvalósításnak, vagy hogy egyáltalán kivitelezhető-e bármiféleképp is, amit szeretne.
Bocsi, nem letörni akarlak, de az ilyen "vágjunk bele, mert kell a változás, és ha teszünk érte akkor csak lesz valahogy" próbálkozások nem szoktak jól végződni. Az ilyesmihez bizony kőkemény tervek kellenek, és rengeteg dolgot kell mérlegelni. Mert a végén lehet hogy egy szempontból jobb az ötleted a jelenleginél, de egy másik szempontból meg rosszabb helyzetbe kerül az ember. Példának említettem korábban a felvetésed a pénz megszüntetéséről. Azzal is hiába szeretnél jót, ha a mindennapi életben rengeteg bosszúságot hozna az embernek egy egységes csereeszköz hiánya.
A pénz elvetése csak egy elképzelés volt. Nyilván nem azonnal történne meg, gondos előkészület nélkül. Vannak akik tényleg nem mernek változtatni pontos terv nélkül és nem elég nekik, hogy ami most van rossz. Ez érthető. De nem mindenki ilyen. És a közös tervezéshez bizony elég az elégedetlenség.
Amúgy említettem már az önfenntartást, mint kezdeti lépést. Vagy arra várnak, hogy gyertek gyerekek vettem egy földet?
Gondolkodtam, érdemes-e ehhez a naiv álmodozáshoz még hozzászólni, de nem tudom megállni:
"A közös törvényeket még az ötletelés fázisában megbeszélnénk. Utána pedig felmérnénk, hogy mennyire működnek a gyakorlatban is."
Egy "államról" beszélsz az államban, meg saját "törvényekről", de itt már az alapfogalmakkal van gond, hiszen amíg Magyarország területén lenne ez az utópia, vagy kommuna, addig ott a magyar állam törvényei a mérvadók. Saját írott-íratlan szabályokat persze létrehozhattok közmegegyezés alapján, ilyen pl. ami a szoci társasházakban is van, de az nem törvény erejű. Ez az egyik hatalmas gond.
A másik gond - amiről kíváncsi vagyok, mit gondolsz -, hogy a "saját mocskukban fetrengő emberek" illetve a "magukat munkába alig vonszoló összezsúfolt emberek" problémáira mégis mennyiben jelentene megoldást ez a kis önellátó közösség? Gondolod egy X éve kannásboron élő utcai alkesz AKAR egyáltalán változni, hajlandó bármit tenni magáért? Vagy hogy a fásult - valószínűleg családját eltartó - munkásember majd csapot papot otthagy, hogy gazdálkodhasson? Szóval ha feltételezzük, hogy nem akarnál senkit, akinek a definíciód szerint problémája van, bekényszeríteni ebbe a közösségbe, akkor ez a társadalmat aligha javítja meg. Max létrehoz egy "párhuzamos" társadalmat, ha egyáltalán nevezhetnénk annak.
És mégvalami. Létezik ám már ilyesmi, igaz, vallásos színezettel. A Krisna-völgyről nem tudom, hallottál-e. Egy ideje ők már vannak, a vigyorukból ítélve elég boldog emberek, mégsem csatlakoznak hozzájuk tömegével a szesztől megnyomorodott hajléktalanok tömegei.
A jó szándékot látom, de az értelmét az egésznek sajnos nem. Nemhogy tervet nem látok, de még egy épkézláb alapkoncepciót sem.
A krisnásokról sajnos nem sok jót hallani. Elég elborult elképzeléseik vannak bizonyos ételek tiltásával és a szexualitás korlátozásával kapcsolatban.
Ezt az egész önfenntartást én a vallástól függetlenül szeretném megvalósítani. Egy ideig nyilván még a befolyása alatt tartaná az egészet az állam, de ahogy erősödne lassan átvenné az irányítást. Hiszen az állam is csak emberekből áll. És egymagában, hívek nélkül semmit sem ér az a marék vezető. Te gondolom egy elég kényelmes, kemény küzdelemmel elért életet élsz. Világos, hogy számodra nem létszükség a változás, de sokaknak igen. Egyébként ha már itt tartunk és szeretnél segíteni megmondhatnád mi az ami hiányzik az egészből? Mármint mi tesz jóvá egy ilyen tervet?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!