Ti mivel töltöttétek ki a missed ab utáni várakozós hónapokat? Készültetek valahogy új babára?
Két orvos is 3 hónap pihit javasolt legalább mielőtt újra próbálkozhatnánk. Tudom, hogy gyorsan el fog telni valószínűleg, mégis azt érzem, hogy addig is annyira szeretnék csinálni valamit, tenni a babáért - túl azon, hogy rendesen étkezem, sportolok.
Amikor megtudtam, hogy elment a baba, leálltam az Elevittel, amit majd két hónap múlva kezdenék újra. Ezen kívül gondoltam gyógyteázásra, de nem értek hozzá: van, amelyik ilyenkor jótékony hatású?
Annyira megszoktam az elmúlt hónapokban, hogy minden mozdulatom, gondolatom a babáé volt, hogy most ez az űr az, ami a legjobban megnehezíti a továbblépést.
Más is érzett ilyet? Hogyan lehet ezt az űrt úgy betölteni, hogy ne pótcselekvésnek érezzem, amit csinálok?
Köszi előre is a válaszokat!
Nekem nem missed ab-om volt, hanem félidőn túli nagyvetélésem (24. hét betöltése előtt néhány órával szültem). 3-6 hónapot javasolt az orvosom kivárni, én ragaszkodtam a minimumhoz. Első próbálkozós hónapban megfogant a babánk, tökéletes terhesség végén született egy csodálatos baba. Szivárványbaba, keress rá a neten. Nemrég tudom én is, hogy ő az.
Szuris stimulációval lettek (volna) ikreink, így nekem az volt a célom, hogy sikerüljön az ovu stimuláció nélkül is, nehogy megint több baba legyen egyszerre, így keményen diétáztam, sportoltam. (IR-es, PCOS vagyok, így nekem meg kell "dolgozni" a peteérésért).
A teákat hagyd szerintem, nem sokat érnek... Plusz borzasztó az ízük. Folsavat, D vitamint nyugodtan szedhetsz már most is.
Egyáltalán nem pótcselekvés, amit csinálsz (csináltam), hiszen a következő terhességedért teszed (tettem)! Előre mutat, a jövőbe! Jól csinálod, erős vagy, küzdeni kell, csak így tovább! Minden vetélésen átesett nő hős harcos a szememben. Te is az vagy és meg is fogod kapni a babádat!
Sok erőt kívánok és sok szerencsét, hogy neked se kelljen sokat várnod Rá!
Kihasználtam, hogy nem vagyok terhes. Mindent csináltam, amit tilos lesz: szabadstrand, uszoda, szauna, pezsgő vagy borozás a párommal, ilyesmik.
Közben ki akartam deríteni, mi volt az oka, hogy legközelebb ne essen meg.
Azért a babára is tudatosan készültem: sok vitamin, és leadtam 8 rettentően felesleges kilót.
A diéta és mozgás egész jól kitöltötte a napjaim.
Plusz visszamentem dolgozni, sok szabadidőm nem volt. Beszélgettem a kolléganőkkel: támogattak, vigasztaltak, és sokan megnyíltak. Elmondták, hogy velük is előfordult, de legközelebb nem volt gond. Nekem segített ez is.
14 hkm
Köszönöm szépen a válaszokat.
Az első válaszolóhoz hasonlóan én is PCOS-es (IR és pajzsmirigyalulműködés) vagyok, kezelnek, természetes úton sikerült a baba első hónapban.
Nekem is van kötelező dolgom, amit elvégzek (munka), de valahogy olyan kevésnek érzem ezt. Persze még nagyon friss az élmény, pár napja volt csak a műtét.
Nagyon sajnálom azt, amin át kell mennetek, de gratulálok azoknak a válaszolóknak, akiknek ezután sikerült, és kitartást kívánok a harmadik válaszolónak! Ha van kedved, írhatsz üzenetet, ha szeretnél beszélgetni.
Igen, mások pozitív történetei nekem is sok erőt adnak, túl azon, hogy rettentő belegondolni, mennyi emberrel történik mindez. Rengetegen esnek át ezen, szinte mindennapos dolog, és közben mégis szinte tilos róla beszélni - persze férj, esetleg szülők tudják, de mivel sokan a babáról babonából nem beszélnek, utána a fájdalmas veszteségről sem nagyon.
Nem tudom, erről mit gondoltok.
#1 vagyok, igen, sajnos én is a vetélés után szembesültem vele, hogy mennyien vagyunk... Döbbenetes sajnos. De én még olyannal nem találkoztam, akinek utána ne sikerült volna!!!! Ezt nagyon fontos tudnotok! Mások pozitív példáiba kell kapaszkodni, nekem az rengeteget segített!
Kitartás, lányok!!!!! Jönni fognak azok a babák!!!!!
Igen, egyet kell értenem. Mások pozitív példái sok erőt adnak, de talán pont ezért lenne jó, ha többet beszélnénk róla. Akkor talán a környezet is jobban fel tudna készülni a helyzet kezelésére.
Én több barátomnak is pont ezért elmondtam, mert hamar megszoktam, hogy nem tudnak mit mondani, de sokat jelentett egy-egy ölelés is, egy kedves szó. Harmadik alkalomtól már mondtam is, hogy tudom, hogy erre nem lehet mit mondani, de fontos nekem, hogy beszélhessek róla, és ebbe senki nem kötött bele, mindenki elfogadta.
Nekem is volt vetélésem áprilisban, most 13 hetes terhes vagyok, és minden rendben!
Nagyon gyakori ez, sokkal inkább, mint előtte gondoltam volna. Én nem szerettem róla beszélni, mert a sablon vigasztalónak szánt mondatoktól sikítani tudtam volna.
Én utána tudatosan lettem, és készültem erre a babára, különben nem tudtam volna az űrt elűzni magamból. Teák közül a palástfüvet ittam a ciklus második felétől, egészen a baba 10 hetes koráig (utána nem bírtam, annyira émelyegtem tőle).
Elkezdtem a C és D vitamin szedését, és újra a Gravidat.
Bennem legerősebb érzés a megdöbbenés, majd a düh volt, aztán múltak ezek. Most vagyok túl rajta igazán, hogy a magzatommal semmi baj a 12 hetes uh szerint.
Jönni fog a baba, addig is sok erőt neked!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!