Akit nem ráz meg nagyon, ha az 1.3 hónap valamelyikében elmegy a pici az szívtelen?
A teszt után még olyan nehéz elsőre felfogni, hogy az a pinduri embrió majd egyszer megszületik, és emberke lesz. Szóval, nincs benne semmi látható, csak a két csík.
és olyankor, ha nincs tervezve, hanem úgy van, hogy ha hát már jön, akkor megtartjuk és várjuk - szóval gondolom kell egy kis idő, míg kialakul a kötődés.
De elkezdtem azon gondolkodni, hogy mi lesz, ha mégis elmegy magától? Sok helyen azt olvastam, hogy olyankor nem életképes legtöbb esetben. És mi lesz akkor, ha még nem kötődök hozzá nagyon és nem fogok nagyon sírni, vagy nagyon gyászolni, az elítélendő? Van valaki aki így van/volt? Ez attól is függ, valaki milyen régóta és mennyire várja?
Valamiért én is így gondoltam, hogy nem rázna meg az elején olyan nagyon egy ilyen dolog, és a múlt hét pénteken rózsaszínes folyásom volt.
Én úgy megijedtem, hogy azonnal rohantam az sztk-ba, szerencsére kb. fél órán belül a rendelőben voltam, minden rendben volt a babával.
Azóta másképpen gondolom, nagyon megnyugodtam, hogy nincs semmi gond. Szóval szerintem míg az emberrel nem történik hasonló, addig nem is tudja igazán, hogy milyen érzés ezt átélni.
Egyébként még mindig nem érzek különösebb kötődést, pedig tervezett baba, de a kisfiamnál is így volt, hogy csak születése után éreztem azt az óriási szeretetet és kötődést. Most vagyok 12 hetes.
De mostmár úgy érzem, nagyon megrázna, ha elveszíteném.
Én 1 hete tudtam, hogy terhes vagyok, amikor elvetéltem.
Borzalmas volt, és a felszabaduló hormonok miatt nagyon kötődtem. Már szültem előtte, és azt hiszem ez is számít.
Viszont egyáltalán nem ítélem el azt, aki nem kötődik.
Inkább irigylem kicsit.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!