Akinek régóta meg voltak a baba nevei, de elvetélt, a később született gyerekének adta azt a nevet?

Szia! Én nem voltam ilyen helyzetben, ne haragudj, hogy más nevében írok.

Szóval egy barátnőm volt így, volt egy lányneve, ami minden álma volt. Fiú név nem volt még. És ő utána nem tudta azt a nevet adni, gondolom hasonló érzesei lehettek, mint neked :-(

Szia! 14 éves voltam,mikor megtetszett az adott név. Kétszer elvetéltem, a név közben nagyon népszerű lett, ráadásul az anyósomat is így hívják...ezek miatt a harmadik terhességnél sokat gondolkodtunk a baba nevén. De én végül nemcsak, hogy tudtam neki ezt a nevez adni, hanem inkább nem tudtam volna másikat adni; remélem érthetően írtam le.

(A férjemnek is nagyon tetszett ez a név mindig is)

Mert nekem ez a legszebb név, és a születendő lányomnak ezt terveztem évek óta. Mindegy, hogy közben divatos lett, hogy a rokonságban van más is ezzel a névvel.

A vetélések engem nem igazán bizonytalanítottak el, ha jobban belegondolok. Mivel mindkettő baba a 6.héten ment el sajnos, nem tudhattuk a nemüket sem. Igazából még időnk sem volt velük tervezni, olyan gyorsan elveszettük őket.

Gondolom milyen érzések vannak benned, ugye ha egy már megszületett baba meghal, akkor a nevét nem adja az ember az utána született gyerekének. Ha erre gondolsz esetleg. De ezt , és egy korai vetélést én nem tartok ugyanolyannak. A vetélés az első hetekben sajnos gyakori, de semmiképpen sem rossz ómen.

Csak pozitívan :)

Nekem olyan furcsa ez a név kitalálás ennyire előre. Mi egyiknél kórház felé, másiknál szülés után, babával kézben döntöttünk :)

Oké, olvastunk előtte listákat, de igazán semmi konkrétum nem volt addig.

Az egyik barátnőmnek is volt évekkel ezelőtt egy vetélése. Őt annyira megrázta a kicsi elvesztése, hogy azóta is gyermekeként tekint rá, aki "korai angyalkaként" távozott. :( Ő már tudta a nemét, látta a kis testét ultrahangon...

Szerencsére azóta született neki egy egészséges kislánya, de neki más nevet választottak. :)