Van itt kismama aki egyedül maradt még rajtam kívűl?

Nagyon-nagyon sajnálom.

Nem biztos, hogy ez segít, elnézést, ha nem, de jó szándékkal írom: próbálj arra gondolni, hogy milyen jó, hogy most lépett le, mint ha összeszorított foggal, pofákat vágva, rád se bagózva, a gyereket leszarva élne veletek egy lakásban, mint egy dühös, ellenséges lakótárs. Az, hogy még most lépett le, rengeteg feszültségtől kímél meg téged, és nem utolsósorban a kicsinek nem tépi szét a lelkét, hogy megismerte az apukáját, aki azután lelép, és nem kíváncsi rá. Hiszen már az elején sincs jelen, így nincs, ami összetörjön.

És több olyan barátnőm is van, aki kicsi gyerekkel találta meg a boldog párkapcsolatot. Szóval az is lehetséges, de nem az a lényeg! Hanem, hogy te legyél kiegyensúlyozott és boldog, és akkor a baba is az lesz. Rengetegen szenvednek a bunkó, kelletlen partnerüktől, neked nem kell átesned ezen!

Kitartást, minden jót kívánok nektek!