Szerintetek mit kezdjek magammal? Bennem van a hiba?
31.hetes terhes vagyok. Van egy 7 éves lányom és a párommal akitől most terhes vagyok majdnem egy éve élünk eggyütt az ő házában.Én majdnem 80 km-re élek az anyukámtól és testvéreimtől.Barátaim abszolút nincs. Senki. Nem is volt sose.Viszont egy faluban élünk párom összes közeli családtagjával akikkel nem igazán beszélek.Anyósom nem bírja a fejem mert nem szeretek minden hónapba minden családi nagy összejöveteleken órákat vagy fél napokat boldogan eltölteni.A mostani első közös karácsonyunk is elmaradt mert vagy a nagyszüleinél vagy az annyánál kellett lenni.Semmi időnk nem volt ráhangolódni a karácsonyra mert szinte minden hétre beterveztek nekünk valami programot.Én ezt nem vettem jó néven és nem csattantam ki a boldogságtól mikor szenteste az ő családtagjaival voltunk magunkra itthon meg nem maradt idő mert másnap megint menni kellett.Ezért anyósom szenteste köszönni se volt hajlandó nekem. Miután elkezdődött az újév a párom és az annya minden nap egész nap beszélgetnek facebookon.Rendelgetnek a picinek mindent megbeszélik mit kéne intézni de én semmiről nem tudok mert velem nem oszt meg a párom semmit csak ha valamit én tudok csak elintézni akkor ki van adva utasításnak.Szóval a párom többet beszél az annyával mint velem.Munka közben is inkább az annyának ír.A lányommal meg épphogy egy két mondatot beszél naponta.Még egyszer nem vitte el az iskolába se pedig volt hogy itthon volt több mint egy hónapot.Akkor 11és 1-ig aludt én terhesen felkeltem hatkor és vittem iskolába rohangáltam hol ezt hol azt intézni aztán haza hogy itthon is haladjak és volt hogy azt vágta a fejemhez hogy nem csinálok semmit.Kb 2 hónapja rajta kaptam hogy egy "munkatárdnőjével,,ahogy hajnalban kitette a lábát a kapun és indult dolgozni egész nap messengeren vele beszélgetett hogy milyen bociszemei vannak meg annyira szereti stb.Előszőr mikor megkérdeztem beszélget e más lánnyal tagadta.Két óra kellett mire kiszedtem belőle az igazságot.Ez is zavar hogy itt hordom az első gyerekét ő meg flörtölget.Az annyával többet foglalkozik mint velem és teljesen egyedül érzem magam.Egész nap egymagam vagyok itthon és mikor hazajön akkor is elpanaszkodja magát és nem kérdez miujjság van velem vagy velünk. Most akkor bennem van a hiba?
Bocsánat ennyit írok de már most is olyan jó érzés hogy tudom lesz aki elolvassa és érdekelni fogja így már nem érzem magam annyira egyedül.
Igen tavaly március óta vagyunk eggyütt.Még mielőtt megkérdőjelezné valaki hogy nem ő az apja csak megnyugtatva írom előtte majdnem hét évig nem volt senkim. Szval vagy magamnak csináltam valahogy vagy nem tudom hogy miért kell ilyen támadónak lenned?!
Főlleg hogy nem az volt a kérésem hogy állíts be valami rihe rongynak.
Utolsó kommentelő. Igen attól félek én is hogy majd a bociszemű lesz a végzet. Főlleg hogy azóta biztos óvatosabbak is. De most én nem akarok nyomozgatni se meg semmi hogy kiderítsem mi folyik a hátam mögött. Így is nem tudom mi lesz ha egyszer beigazolódik amitől félek akkor mitcsinálok majd. Meg hát most mit kezdjek maggammal az a kérdés. Hogy álljak a dolgokhoz ilyen üzenetek láttán meg ilyen hozzáállással? Most akkor legyek papucs vagy mi?
Senki nem azt kérdőjelezte meg, hogy a gyerek a mostani párodtól van, hanem azt kérdőjelezzük meg, hogy mennyire jó ötlet egy alig néhány hetes kapcsolatba gyereket csinálni. Ahogy a te példád is mutatja, kb. semennyire nem jó ötlet.
Kergetett a tatár, vagy mi? Egy kicsit élhettetek volna hármasban is mielőtt újabb gyereket vállalsz be. De ha már be vállaltad úgy hogy volt már egy gyereked, akkor magadnak főzted ezt a helyzetet, már bocsi.
Előtte ismerkedtünk már tavaly előtt december óta. De csak ismerkedés volt se egy puszi semmi. Csak márciusban megkérdeztem tőlle akkor most hogyan tovább mert én nem keresek kalandot nekem nem kell . Aztán mondta a szép dolgokat és hát igen valószínű egyből össze is jött. De én nem tudtam meg egyből hogy terhes vagyok hisz meg volt ugyan úgy meg hát a háznál sokat dolgoztunk nem figyeltem úgy magamra se hogy észre vegyem. Igen nyilván felelőtlen döntèst hoztam hogy semmi kétség nem volt bennem megtartsam. Annyira vágytam már egy családra hogy pikk pakk belementem. Nem az nem bántam meg hogy nem vetettem el csak így nehezebb. Lehet igazatok van előre kellett volna gondolkozni de itt nem is a rózsaszín felhő dominált hanem a család utáni vágy. Annyira hogy nem érdekeltek abmi lesz ha kérdések. Most már mind egy. A gyerektartás téma nem egyszerű. Ha köztünk nem tudnánk megeggyezni pereskedni kell az meg több év. Neki indulónak legalább 200-250 ezer ft kéne hogy egyáltalán el tudjak menni albèrletbe a lányommal. Egy bölcsöde vagyonba kerül abba a városba ahova kéne költözni ott meg az albérlet min 70.000 plusz min 1 havi kaució. Ráadásul nem úgy megy hogy a szülőszobáról megyek dolgozni. Muszály hogy a picivel legyek hát még újszülött lesz. Ezért kell indulótőke hogy eltudjunk menni és megtudjunk élni míg vissza nem tudok menni dolgozni.
Nem egyszerű ez. Ezért nem tudok most mihez nyúlni csak mit csináljak hogy ne bolonduljak meg hogy egymagam vagyok mindennel.
Én mit csinálnék? Hát én biztos nem lennék ilyen helyzetben, hogy egyedülálló anyaként, pár hét együttjárás után gyereket csináljak a pasimmal.
"Nem az hogy nem voltunk egy család. De az ember mindig jobbra vágyik"
Most aztán tényleg jobb lett, ugye? Nem volt idő igazán kiismerni a pasidat se, a családját se, mert annyira akartál családot. Most meg húzod a fogad, hogy nem ilyen lovat akartál.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!