Amilyen az anya volt a terhessége alatt, olyan lesz a gyereke természete is?
Anyukámat több trauma is érte, mialatt terhes volt velem, többek között meghalt az egyik szülője, ezért azalatt a 9 hónap alatt végig ki volt idegelve. Szerinte ez lehet az oka annak, hogy én gyerekkoromtól kezdve sokkal zárkózottabb, komolyabb és stresszesebb vagyok az átlagnál.
Amikor anya a húgommal volt terhes, sokkal boldogabb és kiegyensúlyozottabb volt, és valóban, a húgom személyisége is ilyen lett: extrovertált, nyílt, szociális, laza.
Ti is tapasztaltátok már ezt?
Szerintem ez kb annyira hihető, mint a Jézuska, vagy a Télapó.
A fiammal sok volt a stressz meg az érzelmi hullámvasút, költöztünk, mégis vidám, nyitott fiú, aki szeret barátkozni.
Szerintem ez nem ezen múlik, a személyiség az évek folyamán változik, szóval valaki introvertált, zárkózott énjét nem lehet az anya terhesseg alatti állapotára fogni.
Biztos számít, bár inkább annak a számlájára írnám, bogy nyilván a születésed után se volt még happy anyukád.
No meg minden babának van egy alaptermészete is...
Azt tudom, hogy a szüléskor a kórházban elég silány módon bántak anyukámmal, ezért a születésem utáni egy hét végig tele volt neki stresszel, és a szülője halálát a mai napig nem tudta kiheverni, így el tudom képzelni, hogy csecsemőkoromban milyen szörnyen érezhette magát. Logikus, hogy a születés utáni időszak az, ami nagy szerepet játszik egy gyerek életében.
De egészen biztos, hogy a terhesség alatti stresszhatások nincsenek hatással a fejlődő magzatra? Lehetne egy jó diplomamunkát írni erről a témáról.
#5: Állítólag anyukámnak is azt mondta az orvosa, hogy a gyerek mindent érez, ami a kismamában megy végbe.
Kíváncsi vagyok, hogy van-e valamilyen tudományos magyarázat erre.
Van a terhesség alatti stressznek hatása a babára. Tv-ben láttam egy tanulmányt erről és a gyerekek tanulási képességét, teljesítményét vizsgálták: egyértelműen jobb eredményeik voltak a stressznek nem kitett gyerekek.
Személyiségre gyakorolt hatása nem tudom van-e: a fiam egyértelműen az apja természetét örökölte. :)
Az egyik gyerekemmel pár hetet kórházban voltam a végén, sokat ijesztgettek, aztán végre hazatérve újra elszakított minket egy betegség pár hétre. A másik gyerekemmel végig halálfélelmem volt az előzőek miatt. Mindkettőnek elég nagy haveri köre van, bár elég különbözőek sok mindenben - az első kiegyensúlyozottabb, lassabb, a másik változékonyabb - , de abszolút barátkozósak már-már macerásan nagy társadalmi élettel :)
Itt egy cikk a témában:
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!