Apasági lemondó nyilatkozat?

Előbb higgadj le, ennek így semmi értelme.

Tényleg próbálj előbb kicsit megnyugodni. Nálunk nem tervezett a baba, apuka el akarta vetetni, megtartottam, de kikötöttem, hogy mivel nem tervezett és nem is akarja megtartani, nem lesz felé elvárás, mert annak semmi értelme, ha havi x ezer forint gyerektartást úgy fizet ki nekem, hogy a gyerek ettől függetlenül sosem látja meg utálja a gyerekét. Értem, mire való a gyerektartás, és hogy bármikor jól jöhet a pénz, de nekem az elsődleges az lenne, hogy a gyerek felé érezzen felelősséget és kialakuljon köztük valamiféle kötelék még ebben a helyzetben is, ami nem csak abból áll, hogy hó elején átutal a számlájáról valamennyi pénzt. Mára ott tart, hogy velem együtt nézegeti a gyerekneveket, meg ultrahangra jön, látom rajta, hogy tényleg aggódik, ha valami gond van a babával, utánaolvas a dolgoknak, de az első időszak elég kemény volt, míg el nem múlt nála a pánik. Én hagynék magamnak is, a páromnak is egy kis időt arra, hogy lehiggadjunk, és utána próbálnám vele tisztázni, hogy mégis mi ez az egész, mikor ő is szeretett volna gyereket. Tudom, hogy nem egyszerű, meg szörnyű hallani, hogy el akarja vetetni azt a gyereket, aki részben belőle van, de ha most mindkettőtöket elsodornak az indulatok és még jobban elmérgesedik a helyzet, az senkinek sem lesz jó. Ha tényleg higgadtan megbeszéltétek, és nincs más megoldás, akkor ne vond be apukát semmibe, de szerintem nem biztos, hogy menthetetlen a helyzet.

Sajnálom ami veletek történt, nem értem az ilyen férfiakat, ők milyen könnyen kihátrálnak egy ilyen helyzetből. drukkolok hátha rendeződik a helyzet, hátha csak bepánikolt, remélem azóta átgondolta jobban ezt, és rohant hozzád a bocsánatodért esedezni.

Sajnálom, de megértem az àlláspontod, mert ha ebben a helyzetben magadra hagy, akkor mi jót lehetne várni tőle később? Erős vagy nagyon, szerintem a legtöbb nő ilyen helyzetben összeomlana.