A világ legmocskosabb emberétől várok gyereket Olyannyira utálom őt hogy a gyerekem iránt sem érzek semmit ez normális?

Ennyi infó alapján a helyedben én úgy indulnék neki a dolognak, hogy örökbeadom. Szülés után még valahány hétig meggondolhatod magad. Igaz ez mind sok macerával jár, de ez most a legkisebb bajod. Amikor megszületik, ott fog ez eldőlni benned igazán, addig nem. Viszont ha akkor úgy döntesz, hogy mégis megtartod, az legyen életed legfelelősségteljesebb döntése, és esküdj meg magadnak, hogy annak a gyereknek minden tőled telhetőt meg fogsz adni. Nem gondolhatod meg magad útközben.

Ha pedig örökbeadod, ne érdekeljen mások véleménye. Egyik oldalról persze, szörnyű dolognak hangzik. A másik oldala meg az, hogy rengeteg jó embernek és nem utolsósorban a babának adnak esélyt az örökbeadó nők, úgyhogy mondhatni "jó, hogy vannak".

Nézd, szerintem válts szemléletet!

1, ez a baba 50%ban te vagy

2, ha megszülöd és megtartod egyedül, csak rajtad múlik milyen emberke, személyiség lesz belőle!

3, ő egy kis élet, aki nem tehet arról, h ki az apja, de egy élet! Aki belőled fejlődik, te táplálod.

4, többen írták, h sokaknak nem adódik meg h anyává válhanak.

5, ne hagyd h az apja iránti utálatod a babára is kivetítsd, tekints rá pl "donorként".

6, tudod úgy intézni h köze ne legyen a gyerekhez, és a jövőben találhatsz még olyan férfit aki megfelel neked és jó apakép is lehet a babádnak.

Nem sajnállak... nem nyavalogni kell, hanem védekezni.

Érdekes, én miért nem estem még teherbe 12+ év alatt, és miért CSAK akkor, mikor terveztük? Nem is értem... :D

Lehet furcsán fog hangozni, de a szülésig nekem sem volt nagy érzelmi kötődésem a fiam iránt.

Nagyon hülyén éreztem magam. Azt hittem pszichológiai eset vagyok.

Aztán a születése után minden helyre állt. Utána olvastam és meglett a válasz: elég sokan vannak, akik csak a személyes találkozás után tudnak kötődni a gyermekükhöz. Amíg a pocakban van, nem látod a szemeddel, addig az agyad is nehezen hiszi el, hogy van, hogy ő egy élet. Van ilyen.

(És igen, most már nagy a szerelem! És bár boldog családban élünk hárman, a fiúnk egy teljesen más személyiség mint mi, úgyhogy ne alapozz arra, hogy a gyermeked az apa kicsinyített mása lesz.)

De miért tartottad meg? Teherbe estél (vigyázni kellett volna), ezért van az abortusz. Most hány hetes vagy?

Én a helyedben örökbe adnám. Nem hiszek abban, hogy idővel majd megszereted.

Két gyermekem van, mindkettőt imádtam az első pozitív teszt óta (már előtte is, mert nagyon bíztam abban, hogy megfogantak). Létezik olyan, hogy anya és babája nehezen szokik össze, de hogy a hasadban fejlődő baba iránt semmi szeretetet nem érzeé, az szerintem durva. Én a helyedben nem bíznék abban, hogy megszeretem.

Elkezdeném intézni az örökbeadást. Ha idővel, amikor (a terhesség vége felé az anya szinte már ismeri a gyermekét, kitapinthatja a talpacskákat, ráhangolódik a baba bioritmusára) már nagyon kézzel foghatóvá válik a terhességed, és esetleg mégis felébred az anyai ösztönöd, még mindig mondhatod azt, hogy megtartod.

De tényleg? Mikor tudtad meg, hogy egy ilyen r.hadék férfitől vársz gyereket? Egyáltalán mi történt? A szex pillanatában még csodás ember volt, gyereket terveztetek? Aztán teherbe estél, a pasiról pedig kiderült, hogy r.hadék? Segíts már megérteni!

Te vagy az aki már kb. 5 kérdést kiírt a pasijáról, aki inni jár meg a családról aki terhesen dolgozni küldi?

Meddig drámáztok még?!

14

Mert mázlid van, hogy nem ütött be a pearl index.

Erre azért ne legyen ilyen nagy képed.