Aki szerette volna, hogy a párja bent legyen a szülésnél, de ő elzárkózott, hogy élte meg?
Második szülés lenne, az első császáros volt, most természetes szülésre készülünk (nem miattam volt császár az első, faros volt a lányom). Előző terhességem alatt eleinte azt mondta a férjem, nem jönne be, aztán már azt, hogy igen, max kimegy a finálénál, ha úgy érzi. Ezzel én úgy elégedett is voltam, a vajúdást végigcsináljuk együtt, aztán rábízom
Most megkérdeztem, mit gondol, azt mondja, eszébe sincs bejönni :(
nagyon rosszul élem ezt meg, főleg azért, mert amúgy jó férj, jó apa, nem az a fajta, aki nem vesz részt semmiben, és még egy pelenkát sem cserélt soha. Mindig támogató, mikor vetélés miatt műtöttek, akkor is végig velem volt. Éppen ezért érzem azt, hogy nem ezt vártam tőle, tök ellentétes a jellemével, hogy pont akkor hagy magamra, amikor a közös gyerekünket szülöm meg. Nagyon csalódottnak érzem magam, egyszerűen nem hiszem el, hogy nem izgatja, hogy abban a kiszolgáltatott, fájdalmas helyzetben egyedül leszek hosszú órákon át.
Igen, tudom, sokak szerint ezt a nőknek mosolyogva el kell fogadni, aztán végigcsinálni egyedül, utána meg széles mosollyal fogadni a büszke apukát. Én biztos selejtes vagyok, de mégis hatalmas csalódottságot érzek. Arra, hogy a szülőszobán fogják a feleségük kezét, még azok a díszapukák is képesek, akik aztán egy pelenkát nem hajlandóak kicserélni...
Valahogy majd úgyis lesz, tudom, de rossz érzés, elbizonytalanodtam. Az van bennem, hogy akkor inkább lenne ez is császár, és esnénk túl rajta :( olyan sokszor hallom más anyukáktól, hogy milyen jó volt, hogy ott volt a férjük, erőt adott. Én meg csinálhatom végig egyedül.
válasza:Még annyi minden lehet, nem biztos hogy nem lesz bent.
De arra nem gondoltál, hogy ő nagyon tart attól hogy ott leszel tehetetlenül és ő semmit nem tud tenni, lehet ez zavarja ahogy írod "egyszerűen nem hiszem el, hogy nem izgatja, hogy abban a kiszolgáltatott, fájdalmas helyzetben egyedül leszek hosszú órákon " Lehet pont így gondolja és neki ez rossz lesz, hogy nem tud segíteni.
Meg ki tudja kiket hallgatott végig, vannak férfiak akik bent vannak szülésnél aztán ha sokmindent látnak akkor nem biztos hogy a szexet is akarják majd. Tudom mondtad neki hogy kimehet a kitolásnál. De mivel nem volt még szülésen :) nyilván nem tudja mikor mit láthat.
Én azt tanácsolom, hogy együtt menjetek el szülésznőhöz, nem tudom fogadsz-e olyat, de ha igen, akkor legyen ott ő is a találkozásnál és akkor nézzétek meg a szülőszobát. Én nagyon féltem a szüléstől és nekem jót tett a szülőszoba látogatás (tudom nem ez volt a kérdés, csak azért írtam hogy sokszor a tudatlanság, az ismeretlentől való félelem az ok)
De mivel az első császár volt így valószínű a második is az lesz és a helyzet megoldódik :)
Szerintem nem azért nem akar bent lenni mert rossz apa lenne, vagy nem jó férj, egyszerűen ő is fél, ez egy nagyon nagy dolog mindenkinek és ijesztő is lehet.
Az én párom bent volt és bizony mikor az első gyereket úgy nyomták ki belőlem azért azt már nem bírta nézni.... ott volt azért de mondta hogy ezt nem bírja... és aggódott nehogy gond legyen. Ennek ellenére semmi gondot nem okozott nálunk és a második gyereknél is bent volt.
válasza:Két gyereket szültem, mindkettőnél bent volt a férjem. Az első szülés előtt nagyon tiltakozott, azt mondta, nem akarja nézni, ahogy szenvedek.
Én kértem, hogy jöjjön be, biztonságot ad nekem, hogy ott van. Mondtam neki, lehet, hogy akkora fájdalmam lesz, hogy nem tudok segítséget kérni, de megnyugtatna a tudat, hogy ő ott van.
Ha pedig nem bírja, kimegy.
A másodiknál ő vágta el a köldökzsinórt. Mindkétszer ő kapta meg a gyerekeket először, mert engem varrni kellett.
Szerintem mond el neki, hogy neked fontos a jelenléte, erőt ad neked stb. És kérdezz rá, hogy mi az oka, miért nem akar bemenni? Lehet, hogy nem bírta nézni a szenvedésed, tehetetlennek érezte magát, vagy megrémítette a császár, és arra gondolt, hogy elveszíthet téged.
Nem rémült meg a császártól, az programcsászár volt, tudtuk, hogy ez lesz, az az igazság, hogy ő inkább ettől megnyugodott, mert az gyorsan megvan, viszonylag sima ügy (haha, hogyne, nem neki fájt utána :D). Mivel amiatt volt császár, hogy faros volt a babám, és nem miattam, elvileg jó esélyem van rá, hogy megszülhetem természetes úton a másodikat, elég idő is eltelt, 3,5 év lesz köztük.
Beszéltünk kicsit róla, mondtam ismét, hogy a végére kimehet, ha akar, sokan kimennek, nem ciki, csak hadd ne vajúdjak már akár tizenórát egyedül... erre azt mondta, hogy ez oké neki is, csak ő azt hitte, hogy azt akarom, hogy végig bent legyen, és az most úgy érzi, hogy nem menne. Amúgy nem tudom, miért hitte ezt, elejétől azt mondtam neki, hogy kimehet a végén :D Szóval a lényeg, hogy megyünk együtt, aztán majd meglátja, érzi-e az erőt bent maradni a végén.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!