Tegnap derult ki, hogy harmasikreket varok, tudom egyeni dontese mindenkinek, de van tapsztalat azzal kapcsolatban, ha a 1 baba redukalasa mellett dontunk mik a veszelyek, stb?

1-es a hármas ikrenél már nagyon nagy a veszély vetélésre, nagyon kora/halvaszülés esélye is magas.

A kérdező inkább elveszejt egyet,mint kesobb akár hármat. A rendellenességek esélys is sokkal nagyobb már 2 iker esetén is ,nem hogy 3.

Kerdezo: ezt az orvostól kérdezd meg és aztis meddig lehetséges

Én is lombikos vagyok. Volt ikerterhességem, de nálunk sajnos bejött az ikerterhesség kockázata: 20 hetesen kinyílt a méhszájam és mindkettejüket elveszítettük... 6 évet vártunk rájuk.

Azóta voltak már beültetéseink, és volt, hogy 3-at kértünk vissza, hogy jobbak legyenek az esélyeink 1 babára.

Persze számolnunk kellett a 3 lehetőségével is. Mi ilyen előzmények után a redukciót beszéltük meg a férjemmel -bár nem tudom, hogy ha tényleg így alakult volna, akkor meg tudtam volna-e tenni. Mindenesetre megkértem a férjem, hogy ha én el is gyengülnék, segítsen, hogy ne csak a szívemmel döntsek.

Nagyon nehéz helyzet ez, hiszen aki éveken át küzd, az semmit sem szeretne jobban, mint gyermeket; és arról dönteni, hogy melyiket 'nem szeretnénk' borzasztó... hiszen pont mi, a világ összes gyermekét szeretnénk.

A legnagyobb álmom az volt, hogy ikreink legyenek. Miután elvesztettük őket, már másként látom: inkább egy babának örüljünk, mint kettőt gyászoljunk.

Háromnál én inkább kettőnek örülnék.

Kívánom, hogy meg tudjátok hozni ezt a nehéz döntést, bárhogy legyen is az!

A legjobbakat kívánom Nektek!

Nehez dontes :(

En valoszinu vallalnam mind a harmat, mert sajnos nincs garancia arra, ha egyet elvesznek a masik ketto megmarad.

Mennyi idotok van donteni?

18 hetes hármasikres terhes vagyok. Inszeminációval sikerült. Ikreket sem szerettünk volna, főleg nem hármas ikreket. 5 hetesen derült ki, hogy 3 petezsák van. A meddőségi centrumban egyszerre azt mondták, hogy legyen redukció. A saját nőgyógyászom is azt mondta, hogy a veszélyek miatt redukáltassunk, de megérti, hogy nehéz a helyzet. Először a redukció felé hajlottunk. Aztán egyre inkább nem tudtuk, hogy mi legyen. Rengeteg tanulmányt olvastam, történeteket pro és kontra. Szerintem nincs magyar nyelvű oldal, amit nem olvastam volna el a hármasikrekről. Az angol tudásomat is régen használtam annyit mint ekkor. 9 hetesen már a megtartás felé hajlottunk talán, de bizonytalanok voltunk. A meddőségi centrumban adtak beutalót redukcióra. A saját nőgyógyászom pedig azt mondta, hogy orvosként a redukciót kell ajánlani, de apaként és emberként a megtartás mellett foglal állást, főleg hogy úgy látja, hogy nem sziklaszilárd a döntés a szelektív abortusz mellett. Többször ültünk nála egy-egy órát beszélgetni róla, hogy mi legyen. 10 hetesen voltunk először a redukciót végző orvosnál. Rengeteget beszéltünk róla itt is, hogy mi legyen. Végül arra a döntésre jutottunk, hogyha a 12 hetes uh-n mindhárom baba egészségesnek tűnik, akkor nem redukáltatunk. 12 hetes uh-n 3 ugyanakkora baba volt, minden értékük megfelelő volt, így nem redukáltattunk. Itt a doktornő sem támogatta egyébként a redukciót. Elmondta, hogy megcsinálják, mert tény, ami tény nagyobb esélye van az életben maradásra 2 babának mint 3-nak, de a mai világban azért nem vállalhatatlan egy hármas terhesség. A redukciónál a vetélés esélye, tehát hogy mindhárom baba elmegy a redukció utáni 2 napban 3%. Ha 3 baba marad, akkor annak az esélye, hogy 12. hét után meghal egy vagy több baba a méhben, szülésnél vagy szülés követő időszakban 10%.

Szörnyű érzelmi hullámvasút volt ez a 7 hét. Férjemmel soha ennyit nem sírtunk, és soha nem éreztük ennyire elveszve magunkat. Egy fiunk már van, rá is tekintettel kellett lennünk, de így sem tudtuk vállalni a redukciót. Mi gyilkosságnak éreztük volna. De megértem, hogy valaki a redukció mellett dönt.

Mi attól nem tartottunk, hogy nem bírunk egyszerre 3 gyerekkel. Fiunkkal már gyakoroltunk, és rengeteg segítségünk is van. Mi attól tartottunk, hogy a megtartással mindhárom babát halálra ítéljük vagy amiatt lesz sérült valamelyik baba, mert hárman vannak. Sok hármasikres anyukával beszélgettem, facebook csoporthoz is csatlakoztam. Valóban sok negatív történet van (én pl két hónapja vagyok tag, azóta ketten is elvesztették mindhárom babát 18-20 hetes korukban). De legalább ennyi pozitív történet is van. Egy hónapja pl született egy hármas iker 36 hétre, mindhárman 2,5 kg felett.

Sok mindent kell mérlegelni az biztos. Jó döntés nincs. Nálunk a sors fintora, hogy 13 hetesen bekerültem vérzéssel kórházba. Ott persze minden orvos elmondta, hogy redukáltatni kellett volna. A főoorvos pl a szemembe mondta, hogyha egy babát elvetetünk, akkor most nem jutok oda, és otthon élhetnék boldog ikres kismamaként. DE. A vérzés az egyik rossz helyen lévő méhlepény okozta. Azt a babát viszont, akihez ez a méhlepény tartozott, nem vették volna el, mert ő volt a legközelebb a méhszájhoz. Ha őt redukálják, akkor a vetélés esélye nem 3%, inkább 30% lett volna. Így ha egy babát elvetettünk volna, akkor is véreztem volna, és akkor is a kórházban feküdtem volna. Mi ezt jelnek vettük, hogy jól döntöttünk. De biztosak akkor lehetünk ebben, ha megszületnek egészségesen mindhárman, addig pedig bízunk és reménykedünk és figyelünk minden tünetre. Amint valami apró bajt érzékelünk, megyünk orvoshoz.