Mik a terhesség árnyoldalai?

Terhességi cukor,derékfájás,légszomj,mindent felfalnál,vagy épp a kaja látványától is rosszul vagy,állandó orrdugulás.Hirtelen ezek jutnak eszembe.Persze nem azt mondom,hogy ezt mindet meg is fogod tapasztalni!😊

Nekem pl. pajzsmirigy alulműködést és szívritmuszavart is előhozott a terhesség.

Addig amíg meg nem született nem tudhatod igazából, hogy egészséges-e. Sőt van olyan, amit még akkor se rögtön látnak, csak később tűnik fel rajta.

A 12 hét körüli nagy UH fontos, de nagyon sok dolgot azon még nem látnak akkor, mert távolról sem alakult ki mindene. A 20. hét körüli már jóval többet mutat, de ha az rendben van, még azután is kiderülhet a 30. hét körülin pl. kisebb, de már jellemzően legalább gyógyítható szívhiba, vagy ilyesmi. De a legvégén, vagy akár a szülés közben is történhet olyasmi, amitől baja esik. Vagy mondjuk ha koraszülött lesz. Szóval az egyik rossz a terhességben az az aggódás, hogy minden rendben legyen. Van, aki folyton aggódik, van aki csak néha. Én pl. nagyon laza vagyok, de néha nekem is érdekes dolgok fordulnak meg a fejemben, 34. héten járok, minden szép és jó, de azért néha eszembe jut, hogy te jó ég, nehogy még ezután legyen valami.

Rossz, hogy nehezebb a mozgás például. Nekem túlsúlyom nincsen, s nem is vizesedek egyáltalán, energiám is annyi van, mint állat, de azért így is nehezedik, ahogy nő a baba. Sok mindent pl. a háztartásban lassabban tudok csak csinálni, vagy már kb. sehogy sem. Sok mindennel vigyázni kell jobban, mert megváltozott a súlypontom, és képes lennék le/elesni tök egyszerű dolog miatt is. Akkor vannak dolgok, amik eszembe jutnak, lefestem, kifestem, lefújom stb. de nem csinálhatom meg, mert nem akarok oldószert/rovarirtót stb. belélegezni. Ezek nekem még mindig rosszak, mert én mindenfélét nagyon gyakran és szívesen csináltam alapból, de most sokkal jobban meg kell gondolnom, vagy egyáltalán bele se kezdhetek az egészbe. Pl. a konyhaszekrényben kellene egy-két dolgot csinálni, ami tök alap lenne, de már nem tudok a hasamtól csak úgy beülni az alsó sarokszekrénybe aztán összedobni gyorsan, hanem másra vagyok szorulva. Vagy mondjuk nem tudom kifesteni a fél lakást, pedig tök szívesen megcsinálnám, de nem kuporoghatok a létra tetején mégse ilyen állapotomban... Vagy nem tologathatok, cipelgethetek mindenféle nehéz dolgokat, ha hirtelen eszembe jut, hanem meg kell várnom, hogy a férjem hazajöjjön és akkor megcsinálja... Nekem ez a legrosszabb az egészben, hogy folyton olyan dolgok jutnak eszembe, amiket nem lehet, vagy ha lehet se tudom már megcsinálni.

Szerinten semmire nem lehet felkeszülni.

Tökéletes terhességnél is egyszercsak meghalhat a baba, vagy éppen szülés közben... Ismerősömnek az 5. hónapban megadta magát a méhe, csak az egyik babája élte túl...

Nekem mindkét terhesség alatt diabéteszem lett, a másodiknál csak a végén alakult ki, de nála inzulin is kellett. Az elsőnél az utolsó héten rémesen vizesedett a lábam, mindenem tele lett iszonyatosan viszkető foltokkal amik csak a szülés után múltak el - semmi nem segített és nem tudták mitől van.

A második alatt köldöksérvem lett amit 1,5 évvel a szülés után műtöttek meg mert egyre csak nőtt...

Hogyne lehetne baja ? Meg felidos sem vagy.

Szules utan par oraval, nappal, hettel derul majd ki, hogy egeszseges- e.

Szülészeti klinikán dolgozom, olyan rémtörténeteteket tudnék mesélni, hogy a nők egy része meggondolná magát, tényleg szüljön-e.

De mi értelme? Nem hiszem, hogy várandósan ezen kellene túráztatnod magad és rettegve várni a gyermeked.

Figyelj oda magadra, tartsd be az orvos javaslatait, utasításait, menj el a szükséges vizsgálatokra.