21 éves lány vagyok . A párom 40 neki már 2 gyermeke van az előző házasságából, ma 6 napja hogy késik csináltam tesztet pozitív lett Nem tudom mit tegyek nem rég hagytam ott az állásom mit tegyek tartsam meg és ha igen hogy mondJam el a családomnak?

Egyenesen, egyszerűen, őszintén. Oda állsz, és elmondod a párodnak. 21 évesen már felnőtt nő vagy.

Megszeretnéd tartani? Gondolom 40 évesen a párod is gondolhatja, hogy szeretnél saját gyermeket idővel.

Miért? A pároddal élsz nem? Felnőtt nő vagy, 21 éves, már nem gyerek. Nem 17-18 éves. Tőlük függsz? Talán nem szeretik a párodat?

Nem lehet másképp elmondani, minthogy oda állsz és elmondod. Az unokájukat hordod a szíved alatt. Lehet meglepődnek majd, de a szüleid, és meg kell érteniük a döntésedet, ha épp megtartod- vagy elveteted.

Ez milyen kérdés? 21évesen az emberlánya már nő nem kislány. Nem is értem miért félsz elmondani nekik? Te döntésed volt, h egy olyan férfival vagy aki az apád lehetne és gyereket csináltatok. Akkor nem féltél, hogy mit szólnak össze jöttél vele ? Gondolom nem.. Szóval szedd össze magad és mondjátok el a nekik a pasiddal. Fontos, h mind a ketten ott legyetek.

A szüleidnél laksz vagy mi? Tudják, h ennyire idős a párod?

Nem egyszerű kérdés, válaszolj magadban pár kérdésre.

Tényleg mostani párodról érzed, hogy ideális partner lesz neked a családi élethez? Kitart melletted még 5, 10, 20 évig? Neked egyáltalán kellene-e akkor? Akkor is gazdaságilag sikeres férfi lesz még?

Most simán megértem, hogy támogat abban, hogy szüljél gyereket. Kisgyerekesként nem ugrálhatsz majd, csökken húspiaci értéked, így mégjobban rá leszel utalva, ezért mégjobban irányíthat.

Ha meg megun és eldob, utána korodbeli, vagy nálad pár évvel idősebb kicsit is sikeresebb férfiaknak más gyerekével már csak könnyed kapcsolatra leszel vonzó. Még olyan férfiak sem akarnának tőled többet, max eljátszanák, akiket most észre sem veszel, mert annyira szinted alattinak érzed őket.

40F

Az utsó választ (40f) azért érdemes átgondolnod. Mert igazuk van a többieknek, hog felnőtt nő vagy, felelőséggel tartozol a saját tetteidért, ráadásul ebben a buliban ketten voltatok benne a pároddal, ketten is kell vállalnotok a felelősséget. De ez ennél jóval összetettebb probléma. Valóban légy őszinte magaddal: mi lehet az oka annak, hogy félsz a testvéreid és anyukád véleményétől? Úgy érzem, valami nem teljesen stimmel a párkapcsolatoddal. Persze, amíg csak pusztán az időtök kellemes eltöltéséről volt szó, biztosan hatalmas volt/van a szerelem, meg biztosan úgy érzed/érezted, hogy ő a megfelelő választás, de legyünk őszinték: nem is lebegett ott a fejed fölött, hogy egy egész életre válassz párt magadnak. Összejöttetek, szerelem, minden szuper, és tart addig, ameddig mindkettőtöknek jó. Gondolom, ez volt az alapfelállás. Az az érzésem, hogy még tervezték gyermeket szülni.

Na, szval, ha ezeket mind őszintén átgondolod, közelebb kerülsz a bizonytalanságod gyökeréhez.

Majd írj, és gondolkodunk tovább!

Most itt biztosan meg fognak botránkozni, de én azon a véleményen vagyok, hogy nem kell minden magzatnak megszületnie. Ezzel nem az abortuszra buzdítalak, de azt vallom: 21 évesen elsülhet remekül is, meg rettenetesen is egy nem tervezett gyermek vállalása. És ha rettenetesen sül el, abban az esetben mindenki szív, de legjobban a baba.

A helyzet az, hogy a gyereket te vállalod. Teljesen mindegy, hány éves a párod, mióta vagytok együtt, stb.

Gondolj bele: két gyerek is kevés volt, hogy az exe mellett maradjon.

Akkor vállaljon egy nő gyereket, ha el tudja tartani, fel tudja nevelni. Egyedül. (Ennek sincs köze a korodhoz.)

Bármikor bármi történhet! Nem csak megcsalásra meg szakításra kell gondolni. Baleset, betegség, munkanélküliség, legrosszabb esetben váratlan haláleset.

Akkor fel tudod majd nevelni egyedül?

Sajnos lassan több gyerek nő fel apa nélkül, mint ahány egész családban.

Anyaként én nem tanácsolnám, hogy egy fiatal lány gyereket vállaljon olyan férfival akivel még nem élt együtt. Közhelynek számít, de nagyon igaz, hogy lakva ismerszik az ember.

Nem tanácsolnám a gyerekvállalást senkinek sem akinek nincs önálló lakhatása, munkahelye.

Nem tanácsolnám fiatal lánynak a párkapcsolatot ekkora korkülönbséggel. (tapasztalatból)

A te esetedben akkor tartanám meg, ha a szüleid hajlandóak lennének maximálisan támogatni (lakhatás, eltartás) és te is nagyon szeretnéd. De a fazonban nem bíznék egy másodpercig sem, hogy ő fogja biztosítani a feltételeket.