Nagyon aggódok, normális ez?

Hogy az aggódás normális-e? Hát persze. De van egy rossz hírem, mindig lesz min aggódni. Bízni kell, hogy a legnagyobb esély arra van, hogy minden rendben. Boldog babavárást!

Nem tudom, hogy normális-e, de én is rettenetesen izgultam mindig :) Minden UH előtt annyira izgultam, hogy majdnem összehánytam magam (pedig nem voltak terhességi rosszulléteim)...Mindig attól féletm, hogy azt mondja az orvos, hogy már nincs szívhang, nem él. 18. hét után lett jobb, mikor már éreztem mozogni, nekem megváltás volt, nem paráztam mindig, hogy mi történik odabent :)

Jó tanács: NE olvass rémtörténeteket!! Én nagyon aggódós típus vagyok, valami miatt azonban egyik terhességemnél sem fordult meg semmi ilyesmi a fejemben. Inkább mindig vártam már a következő vizsgálatokat: első szívhang, 12. heti uh, down szűrés stb. Valamennyi aggódás normális, de hidd el sokkal több a rendben lévő terhesség, erre kell gondolni. Különben az ember belezavarodik. (Persze képletesen értem.)