Miket reagáljak vagy hogyan ezekre?
Úgy tűnik túl sokszor találkoztok. Ha hagyod, ezt a stílust, bizony ilyen lesz, ha megszületett a kicsi akkor is. Én nem idegeskednék, leállítanám. Punk-tum.(Tapasztalat. Ne egy csecsemő mellett kelljen leharcolni ezt, mert borzasztó nehéz.)
Szülés. Ritka fitt kismama voltam, gyakorlatilag semmit nem számított a szülésnél...
Egy házban éltek? Mert akkor nehezebb...
De próbáld meg, hogy nem figyelsz rá. Ne szólj vissza, de ne is hagyd ott. Hümmögj, vagy mondd, hogy aha, és kész.
(Nekem ugyan nincs anyósom - sajnos -, de az egyik volt főnökömnél bevált ez a módszer.)
Szerintem ne azt nézd hogy mit fog gondolni, hanem azt hogy ez neked nem tesz jót...
Én sajnos az anyósnál töltött évek alatt teljesen kikészültem, pánikbeteg és depressziós lettem...
Ha látja, hogy hagyod magad, teljesen rád fog szállni. Nálam egyszer egy roham közepén elszakadt a cérna és elküldtem melegebb éghajlatra.. Jah és szóltam a férjemnek is, hogy ő is beszéljen vele.
Azóta nyugiba vágta magát, és már nincs kedve velünk lakni :D
jézusom. anyám és anyósom ilyen, kétheti egyszer fél órára találkozunk, mivel nem lehet velük beszélni, így hagyjuk, hogy unokázzanak.
de ha együtt élnék velük, akkor már nem élnék velük.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!