29 évesen első gyerek?

Szia,

persze igazad van. Én sokszor azt láttam amióta kiírtam a kérdésem, hogy sok volt a támadás. Ha nem is volt sok de volt, pedig én csak arra voltam kíváncsi, hogy kinek hogyan alakult esetleg miért, ha később vállalt gyereket. Megmondom az őszintét, amikor megkaptam azt a kommentet, hogy a párom csak hülyít, ezt megmutattam neki. Annyit mondott, hogy aki ezt írta küldjem el én melegebb éghajlatra, ne ő ... neki ez elég sértő volt. Az nekem is világos, hogy nem most szeretne babát, és nekem meg vegyesek az érzéseim mert akarnám is de nekem még egy év van az iskolából. Ő ismeri magát, ha azt mondja, nála ez sokat jelent, hogy amióta felvetettem a témát és azóta a barátait kérdezi, akkor higgyem el, hogy nagy szó. Nyilván ha ennyi idő után, ha kimondja, hogy velem szeretne családot elhiszem. Szeretettel beszél más gyerekéről is, azt mondja neki tetszenek. Ezt meg is mondta, neki fel kell készülni. Az, hogy 29 éves kor kb lehetőség, lehet előbb és lehet később is. Annyit szokott mondani, hogy örülne a kislánynak, mert náluk kevés a fiú. Én meg mondtam, az ikreknek, mert egyből kettő :D

Ahhoz képest, hogy szeptember óta élünk együtt, p mondja hogy sokat töltekezik, boldog és már azt is bánja hogy nem költözünk össze előbb. Nem tudom, a barátjánál hogy volt, hogy nem volt. Én csak annyit érzékeltem ebből, és azért alakult ki rossz érzés bennem mert ha végignézem magam hogy már eleve van 2 diplomám, munka mellett tanulok stb a másik meg nem is igazán dolgozott és babázhat--- szóval nem tudom érted-e miről beszélek. Kb amióta együtt élünk érzem magam készen arra, hogy gyerekem legyen. Sosem volt az bennem, hogy egyedül akarok döntést hozni. Mellesleg a barátja be is szólt nekem, hogy nekem mi az hogy nincs gyerekem, mert majd kifutok az időből. Persze sok érvet fel lehet hozni hogy miért jó előbb szülni, anyám 21 éves volt, de nehezen szült. Mesélte, mellette volt idősebb is, ő 30 évesen az elsőt könnyebben megszülte. Biztosan hogy rá is stresszelek, mert én már érettnek érzem magam ehhez. Mondjuk a párom sokszor gyerek :D De ezt jó értelemben értem, nem gyerekes. Lesz még neki 3 szakvizsga is, szerintem ez is nyomja. De mondta is, hogy egyrészt erre fel akar készülni, másrészt meg a szakvizsga is kell neki, mert anyagiakban jelentene sokat. Nem egyszerű az biztos. Addig is élvezzük a nyarat, megyünk majd nyaralni. A párom azt vallja, hogy minden szép dologhoz szép jelen kell. De sokszor visszajelez, hogy milyen jó, hogy szépen élünk ilyenek. Amikor beszéltem neki a gyerekvállalásról azt mondtam neki hogy a három éves tervben szeretném, nem ellenkezett. Az biztos, hogy ahogy tud velem van, pl amikor hétközben vizsgáznom kellett, átpakolta az ügyfeleit másik napra, éjjel is dolgozott, másnap meg vitt, mert nem akarta hogy ott aludjak, hogy ne legyünk együtt. Nekem ezek jól esnek nagyon, mert nekem már volt 1-2 olyan kapcsolatom, ahol lábtörlő sem voltam.

Én azt is tapasztalom a környezetemben, és amit ki is írtam hogy gyertyázás milyen jó. Ez is ki lett ferdítve, hogy nem hülye, hogy gyereket is csináljon. Ez a komment tele volt rosszindulattal de mindegy már, ezt is mikor mondtam annyit mondott a párom, hogy lelki beteg. Szerintem a gyertyafény romantikus de mindegy. Egyébként én csak úgy is szoktam fehér gyertyát égetni, ha tanulok akkor is és mindig mondja, hogy a szoba légköre is más.

Sok közös dolgunk van, most lesz 2 cica is :D Nyilván nem könnyű még akkor sem, ha az elkövetkező 3 évben gondolok erre, mert ha te is voltál ilyen helyzetben, és vágyakoztál akkor megérted. Most szerintem igyekszem úgy hozzá állni, hogy hagyom a dolgokat. Persze nem hiszem, hogy le vagyok késve, ha azt nézzük más sokkal később szül.

Köszi a kommented, azért írtam magánüzenetet, mert ezt direkt nem akartam kiírni.

szép napot Neked!