Hogy' lehet két terhesség ennyire különböző, illetve más kismama is nyomorultul érzi magát?
Második terhességem, nincs 2 éve, hogy szültem. Jelenleg 18 hetes vagyok.
Megyek tanácsadásra és nézem a ragyogó, gyönyörű és kisimult bőrű, dús hajkoronájú, feszesen domborodó pocakú csodálatos kismamákat. Aztán végiggondolom a saját állapotom. Rosszulétem most sincs, (előzőnél sem volt) emiatt nem panaszkodhatom. De: most csomókban hullik a hajam, mindenféle bőrnyavaja gyötör (szőrtüszőgyulladás, herpesz, ekcéma, pattanások és ragyák), bár nem hányok mégis 2 kilót fogytam, hasam még akkor sincs, ha jól belakok. Viszont a kicsivel minden rendben, makk egészséges és igen aktív (már most rúg olyanokat, hogy már apának is volt szerencséje néhány alkalmat elkapni).
Tudom, hogy CSAK az a fontos,hogy minden rendben legyen, de néha azért kicsit irigykedem... Amúgy Gravidát, 500 mg C-vitamint, 250 mg magnéziumot, 20 mg B6-vitamint és 500 mg omega-3 kapszulát szedek napi szinten.
A baba nemét még nem tudjuk, az elsőt is csak 27 hetesen mondták meg. Ezek alapján ki, mit mondana? Fiúra vagy kislányra számíthatunk? :)
Várom a tapasztalatokat, véleményeket.
(Negatív hozzászólok kérem kíméljenek! Bár nem úgy tűnhet, nagyon várjuk és örülünk a babábak attól függetlenül is, hogy anyuka megjelenése erősen hajaz egy boszorkányéra...) :)
Köszönöm!
Jajj, hát nyugodj meg:) Hová jártok?:) Ahol mi terhesgondoztatunk, mindenki gondterhelten néz ki (Kútvölgyi Klinika).
A kisterhesek azért, mert hánynak meg szédülnek, a nagyterhesek meg azért, mert nehéz vinni a pocakjukat és fáj maga az élet is.:)
Nem egyszer hallom, hogy kismamák ingerülten beszélnek a cégükkel telefonon, hogy ne most hívják őket, meg hogy odaérnek a meetingre, nyugi van, ahogyan ez velem és a férjemmel is gyakran megesik, pedig esti időpontokra járunk (még dolgozom).
Én pl. totyogva járok már, ha ott vagyunk, mert a magzat a fejével kicsinálja a hólyagomat.:) És a hormonok!!! A galád férjem még mindig nem vett magának papucsot a kórházi napokra, pedig mindig mondom neki:D
De szerintem te véletlenül pont ilyen jó állapotban látod őket, néha a mi szemünk is csillog! Csak az pont nem az amniocentézisem előtti kórházi várakozáskor, vagy a hólyagütögetések közepette van/volt:))
37hkm
De édesek vagytok! Köszönöm!
Az elsőnél semmi gondom nem volt! Ragyogtam, az utolsó pillanatig dolgoztam (kocsmában, zárás után 3 órával elfolyt a vizem), egyetemre jártam, én voltam a Terminátor női kiadása, mindezt kisimult bőrrel, gyönyörű pocival és gyönyörű tincsekkel.
Most?! Most végem... De jól érzem magam és boldog vagyok. Valamint hálás a sorsnak, hogy ismét anya lehetek. Minden szenvedést, ragyát és kiütést megér és a kopaszságtól sem félek, csak azt nem tudom, most mit csinálhatok máshogy/rosszul?! :)
3 éve szültem most 33 hetes vagyok, kicsit jobban megvisel mint az elso... Tobbet is Hiztam, nagyobb a baba is, hisztisebb, nyugosebb vagyok...
Zavar, hogy nincs idom annyit simogatni, stb mint az elsőt de ugye folyton dolgozom vagy a lanyom utan rohangál ok...
Azzal vigasztalom magam, hogy nyárra elfelejtem aztan lehet meg egy harmadik is johet
Akkor minden terhesség más és más. Én hülye meg már azt hittem, hogy biztos a Gravida "kölcsönzi nekem" ezt a megjelenést! :) A lányomnál Parmathon Matruellét szedtem, így azt gondoltam, hogy a vitaminban van a bibi. Ezek szerint viszont a hormonok űznek furcsa játékot...
A hozzászólások alapján beletörődök helyzetembe és nem nézem irigykedve a többi kismamát. Hiszen lehet, hogy nem látszik, de mindenkinek megvan a saját nyűge-baja. Szerencsés vagyok, hogy én csak csúnyulok! :) Ha megtudom a baba nemét, megírom mindenképp! 29-én megyek a 20. heti UH-ra, majd talán ott meg is mondják.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!