Terhességem 6. hetében járok, de nagyon félek a spontán vetéléstől. Hogyan vészeljem át ezt az időszakot?

Megértelek, én is így voltam. A 7. héten arc-és homloküreggyulladásom volt. Rettegetem, hogy elvetélek. Szerencsére nem így lett. Most voltunk 4d-n és úgy néz ki mindenrendben. Ne aggódj, mert az árt a babának, persze könnyű ezt mondani.

14 hetes kismama

Előző hozzászólónak biztos nem volt még vetélése vagy csak simán egy droid!!

Egyébként minden kismamában benne van ez a félelem,ami teljesen normális.Enyhülni fog mikor látod a gyermekedet fejlődni az ultrahangon.Én is félek tőle(7.hétben vagyok),pedig van már két egészséges gyermekem!

Kitartás és sok sikert!

Ezzel énis vagyok mióta megtudtam hogy babám lesz,annyira szeretném,hogy állandóan ezen rettegek mit csinálja hogy jó legyen.Ami számomra még idegesítő hogy 5 hete voltam utoljára UH-on,mert a dokim így rendel vissza.Szóval utoljára mikor voltam 8 hetes voltam.Nagyon izgulok mert pénteken megyek.Remélem minden rendben van.A párom ezzel vígasztal:) De azt hallottam nem szavad sokat erre gondolni vagy mondogatni mert megvalósul,azóta visszább vettem picit ebből a gondolkodásmódból.

Gratula a babádhoz

Szia!

Sajnos át tudom érezni min mész keresztül. Két barátnőmmel szinte pár hét különbséggel estünk teherbe és mindig emil-ben megbeszéltük, hogy kivel mi történt, milyen vizsgálatokre mentünk stb. Sajnos egyik barátnőm 8 hetesen, a másik 10 hetesen vetélt el, onnantól kezdve szinte én is minden nap rettegtem és azt gondoltam velem ez nem történhet meg, de csak reméltem, hogy nem is fog.

Arra gondolj, hogy a baba minden nappal erősebb lesz és ahogy előre halad a terhesség annál kisebb lesz a vetélés esélye, ami a 12. héttől jelentősen lecsökken. Addig próbálj magadra vigyázni nem menj olyan helyre, ahol valami fertőzést összeszedhetnél, próbálj meg egészségesen étkezni és ne gondolj mindig erre, én naplót írtam és írok és hidd el nekem sokat segített, hogy kiírhattam mit érzek. (15. hetes boldog kismama)

Egyrész egyetértek az előttem szólókkal: nem szabad rajta stresszelni, és bízni kell abban, hogy minden jól megy. Másrészt nem szabad elfelejteni, hogy a természet tudja a dolgát, és ha valami baja van a magzatnak, akkor "életbe lép" a természetes szelekció. Ez ellen nem tudunk mit tenni, és nem is lenne jó.

/Vetélésen átesett, babára nagyon vágyakozó nő írta e fenti sorokat/