41 éves vagyok és mostanra ért meg bennem, hogy nagyon szeretnénk kisbabát. Szerintetek nem késő? Ugye még nem vagyunk elkésve?

Én nem vállalnám be, de ez én vagyok.

Ha te úgy érzed menne testileg/lelkileg stb. akkor OK

Senki nem állította, hogy ez a legidálisabb kor, de nem annyival rosszabb, mint amennyire néhányan próbálják beállítani. 40 évesen még NAGYON KEVÉS nő klimaxol.

Nincs arról reprezentatív felmérésem, hogy mennyivel nehezebb a teherbeesés ebben a korban, de nagyon sok olyan nőt ismerek, akik húszas-harmincas éveikben rengeteget küzdenek a teherbeeséssel, és az ismerősi körömben jelenleg 5 olyan 40 körüli nő van, akik nem kimondottan tervezetten, célirányosan estek teherbe. Bizonyára vannak olyanok is, akiknek nehezebben megy, ezt nem vitatom.

Most azt mondom, nem szülnék negyven felett, de nem tudhatom mit hoz az élet. A környezetemben nem egy anyuka van, aki negyven után vállalta az első gyerkőcöt, teljesen egészségesek, így nekem pozitív tapasztalataim vannak csak.

Első körben, a helyedben, az orvossal ülnék le megbeszélni, mik lehetnek a veszélyei, és utána mérlegelnék. Ha az orvos szerint nem lenne akadálya a gyerekvállalásnak, akkor belevágnék. Szeretnéd is, anyagi korlátok sincsenek, visszavár egy jó munkahely... Ha az egészség is megvan mellé, akkor ez elég ideálisnak tűnik :)

Ha 41 éves lennék, és nem lenne gyermekem, mindenképpen belevágnék, mert az anyaság, egy gyermek nagyon fontos és csodálatos-szerintem kihagyhatatlan dolog egy nő és egy pár életében.

Ha elvekről beszélünk, akkor én sem tartom jónak, hogy így kitolódott a gyermekvállalás, főleg az első gyermeket mindenképpen hamarabb kellene, ezt mondják az orvosok is.

De ebben a konkrét esetben mindenképpen szülnék, hiszen erre vágysz, vágjatok bele!!:) Sőt, ha akartok testvért, akkor legyen az is. Ha már így alakult, hozzátok a ki a legjobbat magatokból és az életetekből.

Én szintén új társsal terveztem közös babát (nekem már van egy 9 évesem, neki nincs gyermeke). Terveztem, hogy egyeztetek a dokimmal, hogy mire figyeljünk, főleg mivel harmincas éveim elején nagyon nehezen estem teherbe és többször elvetéltem hormonpótlás mellett is a 6-7. héten.

Hát a baba nem várta meg, hogy a doki áldását adja rá, naptármódszer mellett szépen becsusszant. Hormonpótlást sem tudtam kérni, de már 9 hetes...

41 éves vagyok. Ilyen sima terhességem még nem volt.

Akik azt ìrjàk, hogy 40-42 év az màr a nagymama kor,azoktól megkérdezném,hogy és ezek a "nagyik" pl mennyit tudnak unokàzni??? Csak azért érdeklődöm mert pl anyukàm 46 évesen lett nagyi és az minden bànata,hogy nem lehet igazi nagymama,nem tud az unokàjàra vigyàzni,nem lehet vele a tanìtàsi szünetekben,mert dolgozik. És még vagy 10 évig fog is. Akkor màr mit unokàzik egy egyetemista felnőtt emberrel??? Elviszi a jàtszótérre??? Ne vicceljünk màr.

Igaz én 23 évesen szültem,de akkor (9 éve lassan) én voltam a legfiatalabb a kórhàzban,aki szült,ràadàsul nem férjezett nevem volt,megtartottam a sajàtom,hàt képzelhetitek. Àllandó kérdések: becsúszott, elvesz majd, lesz hol lakni? Én meg nem foglalkoztam velük,mert semmi közük hozzà.

Nem szülnék màr ennyi idősen. Azt màr eldöntöttem elég régen,hogy 35-ig fér bele nàlam. De lehet bàrmi ami ezt keresztülhúzza,pl új kapcsolat, vagy ha még nem lenne gyerekem. Most van útban a màsodik baba(vàlàs,új kapcsolat miatt nagy lett a korkülönbség) de időben még egy belefér,ha úgy döntünk.

Szóval azt mondom hajrà. Nincs ebben semmi kivetni való,ràadàsul jobban is fognak ràd figyelni végig. Attól meg nem kell félni,hogy megöregszel,mert a gyerek fitten tart majd😁. Szurkolok,sok boldogsàgot.

"Azt màr eldöntöttem elég régen,hogy 35-ig fér bele nàlam. De lehet bàrmi ami ezt keresztülhúzza"

Ez pontosan így van! Én is eldöntöttem, hogy max. 35-ig szülök! Aztán azt, hogy max. 40-ig. Így vagyok most 41 évesen várandós. :)

Nem véletlenül mondják, hogy "ember tervez, Isten végez". :) A tervek arra jók, hogy rugalmasan kezeljük őket, ha történetesen másképp alakul az életünk, mint ahogy terveztük.