Úgy érzem a párom nem szereti a babánkat. Mit tehetnék?
11 hetes terhes vagyok. Nagyon nehéz volt eddig a terhességem, és ezért nem is tudtam élvezni annyira. A napokban viszont már jobban érzem magam.
Nemrég voltam orvosnál és kaptam egy UH képet, és már látni hogy kisbaba formája van a babánknak, nem csak egy kis "folt". Amikor a párom hazaért este, nagyon örültem és megmutattam neki a képet, és mutatni akartam, hogy hol a kis keze meg a szíve, szóval amiket a doki is mondott nekem. De láttam rajta hogy nem érdekli. Megnézte egyszer a képet pár másodpercig és lerakta, és ment lefeküdni.
Miután lefeküdtünk mondtam neki hogy úgy érzem, hogy nem is érdekli őt a baba, mert meg se nézte a képet rendesen, de azt mondta hogy "nem igaz, megnéztem".
Próbálkoztunk a babáért, szóval tervezett volt, mégis amikor sikerült ő el akarta volna vetetni, mert "ő ezt sosem akarta". De ő is ott volt, amikor a babánk lett, félig az ő gyereke is... És ha nem akarta volna, akkor mondta volna, nem?
Úgy volt, hogy sok mellékhatása kijött a fogamzásgátlónak, és én babát szerettem volna, mondtam a páromnak, hogy nem szedem tovább a tablettát, de ha ő nem szeretne még babát, akkor vegyen gumit és azt használjuk. Azt mondta, hogy jó majd eldönti hogy mi legyen. És sosem vett gumit, nem is mondta, hogy védekezzünk. Szóval én egyértelműnek vettem, hogy ő is akarja a babát.
De már nem vagyok biztos semmiben.
Így hogy látom hogy ő nem örül a babának, én se tudok boldog lenni.
Mit tehetnénk? Nagyon szeretném rendbe hozni a családunk, bármit megteszek. Párterápiát már javasoltam neki, de nem hajlandó eljönni velem...
miért nem tudnak kommunikálni egymással az emberek?
ezerszer is át kellett volna rágnotok a témát és megbeszélnetek mielőtt belevágtok, nem is értem, hogy tudtad ilyen homályban hagyni és hagyni hogy elmenjen benned anélkül hogy ezt tisztáztátok volna...
reménykedj hogy idővel megszereti majd ha megszületik, mást nem tudok tanácsolni, főleg mert az a tapasztalatom hogy általában egy gyerek inkább megviseli a párkapcsolatokat sem mint helyre hozza...de nyilván van ellenpélda is.
De én úgy éreztem, hogy megbeszéltük, átbeszéltük a dolgokat. Már amikor egy éve voltunk csak együtt, akkor felvetődött a gyerek téma, és utána sokszor beszéltünk még erről. Megbeszéltük hogy mit hogyan csinálnánk, milyen nevek tetszenek, fiút vagy lányt szeretne elsőre, mindent megbeszéltünk, hogy mi hogyan lesz. Ezért nem is gondoltam, hogy én "homályban tartom".
Megbeszéltük a dolgokat szerintem.
És amikor mondta, hogy vetessük el, akkor mondtam neki, hogy én nem lennék rá képes, és ha megszületne, akkor biztos nem tudná nem szeretni. Erre azt mondta, hogy ha már itt lenne akkor biztosan szeretné.
Egy 11 hetes embrión mit szeressen?
Eleve be van tojva az egésztől. Ha nyüstölöd is vele, akkor már egyedülálló anyaként mész haza a kórházból.
Hagyd a témával, legalábbis ne erőltess ki belőle érzelmeket, mert akkor gyorsan menekülőre fogja.
ha megszületik, remélhetőleg másként lesz!
mi egyáltalán nem terveztük, sőt fogamzásgátlót szedtem, mikor kiderült egyikünk se gondolt az abortuszra! de mikor én is lelkesen boldogan újságoltam neki a híreket orvosi vizsgálat után, ő se volt túlságosan lelkes!rosszul esett, de elfogadtam- nehéz visszafognom magam, hogy napi 24 órát ne a babáról beszéljek! nálunk akkor kezdte el jobban felfogni, mikor már érezte ő is a baba mozgását, bár még mindig nem lehet vele lelkesen babaruhákról, babakocsikról..stb. beszélni, de nem erőltetem, mert csak rosszabb inkább megvárom, amíg ő kérdez! tudom, hogy szülés után megváltozik ez az állapot!
ritka az olyan férfi még, ha tervezett is, aki egész terhesség alatt lelkesen várja a gyerekét, mivel ők abból még nem éreznek semmit, majd ha megszületik és meglátják!
28hetes kismami
Nem piszkálom, nem szoktam erőltetni a témát. Nagyon ritkán beszélünk a babáról. Csak bánt. Nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz. Vannak ismerőseim, akik szintén most várják az első babájukat, és ott a lány párja nagyon várja, mindig simogatja a hasát, beszél a babához, pedig fiatalabb mint a párom, és nekik nem is tervezett gyerek volt.
Félek, hogy eltávolodunk egymástól. Nem tudok így örülni a babának, és ráadásul a rokonok (szülők, nagyszülők) is kérdezgetik, hogy mi hogy lesz, hogy áll a párom hozzá. És nagyon rossz megmondani, hogy még nem is érdekli őt a babánk.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!