Írnátok? Leginkább írnának azok akik már voltak így? Hogy milyen volt két picivel az élet?

nincs két egyforma terhesség.

biztos akartok majd egy testvért, akkor miért vetetnéd el??

én biztos megtartanám, sosem lennék képes elvetetni egy növekvő életet.

az eleje biztos nehéz lenne, de jó a kis korkülömbség.

nekem 3 év van a gyerekek között de soknak találom, ha a császáros hegem jobban gyógyult volna nem vártam volna ennyit

Szia!

Az én picim 10 és fél hónapos volt, amikor kiderült, hogy jön a kistesó, mi terveztük, csak egy picit később, de csak néhány hónappal. Nagyon örültünk neki, a pici korkülönbség kisebb lesz egy kicsit, de nem baj. Ő 19 hónapos lesz, amikor meglesz a kistesó, most már 14 hetes vagyok. Sok ilyen kis korkülönbséges családról hallottam, ismerek is. Az elején nehéz azt mondják, de utána összenőnek, együtt játszanak majd. Én is kb. az első évet lőttem be, hogy na, ott fel kell kicsit kötni a gatyát.:) De miért ne menne? Akinek ikrei vannak egyből kap kettő babát.:)))

Szóval, ha szeretnéd, örülsz neki, csak erre gondolj. Persze, fel kell rá készülni lelkileg, nekem is folyamatosan jutnak eszembe dolgok, de ez jó, mert kicsit, ha csak lelkileg is fel tudok rá készülni, és szerintem nagyon jó lesz, ha nehéz is lesz, akkor is!:) Később pedig oviban, suliban ott lesznek egymásnak, azért ez is sokat jelent!

Mi terveztük a másodikat 14 hetes vagyok, fiam meg 16 hónapos és még cicizik. Főleg éjjel! Nekem is rossz lesz itthon hagyni majd de azt a 3 napot muszáj lesz kibirnunk. Apa megoldja :)

Ahogy irtad megesik igen hogy teherbe esik valaki. Ezért nem szabad hogy ostorozzanak.

Az érzéseidet abból a szempontból meg tudom érteni hogy a kicsikémet senkire sem hagynám de 3 napról van szó.

Csak pozitivan állj hozzá!

Nyugodtan írj privátba ha szeretnél valakivel beszélgetni. :)

Ha egy kicsivel boldogulsz 2vel is menni fog :)

Minden jót kívánok!

Nézd, az teljesen normális, hogy megijedtél a pozitív teszttől. Én is megijedtem, és az első gondolatom az volt, hogy nem tudom megtartani, a lehető legrosszabbkor jött, én erre nem vagyok felkészülve! Aztán szépen átbeszéltük a párommal (ő is frászt kapott), meg tudtuk élni az ijedségünket, a félelmeinket, és ettől szépen enyhült. Pár nap után már teljesen lehiggadtunk és várakozással tekintünk a babavárás elé.

Ami a nagyobb gyerkőcöt illeti: semmi nem indokolja, hogy elválaszd, de könnyen lehet, hogy ő fogja elválasztani saját magát, akár pár héten belül! A lányom 9 hónapos volt, amikor egyik napról a másikra úgy döntött, hogy neki nem kell több cici, hiába kínálgattam.

Szóval emiatt nem vállalni a picit, botorság lenne! Arról nem beszélve, hogy ennél nagyobb korkülönbséggel is láttam már párhuzamosan szoptatott babákat, van, ahol a tesó 3 éves és még szopizik a kicsivel együtt! Nincs ebben semmi extra.

Az, hogy félsz a terhességtől, szüléstől, normális, hiszen már tudod, hogy mi vár rád! Ha rossz tapasztalataid voltak, akkor pláne! De, ahogy mások is írták, semmi garancia nincs arra, hogy ez megismétlődik.

Én azt javaslom, hogy nyugodtan engedd meg magadnak a kellemetlen érzéseket, nincs ebben semmi rossz! Ettől fog megenyhülni!

"az orvos is lebaszna hogy ilyen korán még egy baba"

Ehhez semmi joga! Ha engem egy orvos lebaszna, akkor a betegjogi képviselőhöz fordulnék.