Írnátok? Leginkább írnának azok akik már voltak így? Hogy milyen volt két picivel az élet?

Én csak arról tudok, hogy barátnőmet anno el kellett választani a szoptatástól, mert úgy vették észre, hogy jön a kistesó. Ha jól tudom, nincs köztük másfél év se. Igazából pár hónappal/később sem feltétlenül jobb a helyzet, Mindennek megvan a hátránya/előnye (kis/nagy korkülönbségnek).

Az biztos, hogy az eleje nehéz két igen kicsivel, az ikrekhez lehet hasonlítani, később viszont jobban összenőnek, összeszoknak.

Jó, én írok, de akkor ne sértődj meg rajta, mert n azt írom, hogy egy 8 hónapos gyereknek szerintem már csak nasi az anyatej - tehát ha tejitalt adsz neki 1 év után sokkal több számára megfelelő és elegendő vitaminhoz jut majd hozzá.

Azért mondják, hogy félév, utána hozzátáplálás az elsőbbrendű.

A nagyobb, ha megérni a hormonokat a tejben, általában elválasztja magát majd és ez sem lesz gond, de az sem, ha nem így lesz. Ez nem indok természetesen arra, hogy ne tartsd meg a babád.

Amúgy én is 8,5 hónapos fiunk mellett lettem újra terhes, bár mi "jön, amikor akar" alapon nem védekeztünk sosem. A terhesség utolsó 2-3 hete és a szülés utáni 1 hónap nehéz szerintem, a többi egyre hálásabb. Persze lehet, nekem szerencsém van - de az a titka szerintem, hogy nem kell görcsösen hozzáállni ehhez. Meg aludni éjjel. Most a 3. gyerekünkön dolgozunk, a kisebb 5 hónapos és én nagyon örülnék, ha a 3. is ilyen közel lenne.

Napunk 14 honap van a ket nagyobb gyerek kozott.

Igaz, mi igy terveztuk, 4 honapos volt a nagyobb, amikor elhataroztuk, hogy johet a masodik baba es nagyon hamar meg is fogant.

En akkor mar szoptatni nem tudtam, igy errol nem tudok nyilatkozni.

A terhesseg, szules jo volt, a nagyobb gyerek a ferjemmel es a nagyszulokkel volt, amig en korhazban voltam, minden nap hozta a ferjem latogatni, nem torte meg az a hatom nap nelkulem.

Nekem a szules utani idoszak sem volt nehez, mert a pici akkor evett es aludt egesz nap. Inkabb akkor kezdett bonyolodni, amikor mar aktivabb volt es meg mindkettot etetni, pelenkazni, altatni kellett es nyilvan egyutt jatszani sem tudtak egyaltalan. Hiaba volt kiskorkulonbseg, pl a ket eves teljesen mas szinten volt, mint a tiz honapos, egy pillanatra sem vehettem le roluk a szemem, hogy nehogy baleset legyen.

A ferjem az elso idoszakban segitett, amennyit csak tudott, foleg az idosebbel foglalkozott, amig en a kicsit szoptattam, de mivel vele sem lett sikeres a dolog, igy tapszert adtunk vegul.

Azutan mar sokszor csinaltuk, hogy a ferjem volt a kicsivel en pedig direkt a batyjat vittem el valahova, hogy ne erezze azt, hogy kevesebbet foglalkozom vele.

Mire a kicsi masfel eves lett, arrigra teljesen osszeallt a napirendjuk, egy idoben aludtak napkozben, egyszerre aludtak el este, szoval akkor ez mar konnyebb volt.

Az elso 3-4 ev psszessegeben kemeny volt, nyilvan konnyebb lett volna egy gyerekkel, de megerte, most mar 6 es 7 evesek es bar sokat vitatkoznak, de kb egy percet sem akarnak kulon lenni.